A befogadás gátjai és a szélhámos-szindróma árnyéka
Bár a biológiai rendszer készen áll a jutalom fogadására, a tudatos én gyakran hárítással vagy zavarral felel a váratlan bókokra. Az alacsony önértékeléssel vagy szélhámos-szindrómával küzdők az elismerést sokszor tévedésnek, udvariassági túlzásnak vagy rejtett szándéknak bélyegzik, hogy elkerüljék a kognitív disszonanciát.
Amikor valaki nem tartja magát alkalmasnak, a pozitív visszajelzés belső feszültséget teremt a saját énképe és a külvilág tükre között. Emiatt a spontán dicséret lekicsinylése vagy elviccelése valójában egy reflexszerű önvédelmi manőver, amellyel a személy megpróbálja visszaállítani a megszokott belső egyensúlyt.
A viselkedéskutatók szerint a megerősítések elfogadása tanulható készség, amely a túlbonyolított válaszok elhagyásával kezdődik. A legegyszerűbb, magyarázkodás nélküli köszönet kimondása idővel segít abban, hogy az idegrendszer valóban feldolgozza és beépítse a külvilágból érkező pozitív jelzéseket – derül ki az Eurekalert anyagából.
