Vitézy Dávid már hivatalosan is nekiment a titkosításnak

Vitézy Dávid a találkozón arról is tájékoztatta a nagykövetet, hogy a kormány döntése alapján hivatalosan kezdeményezte a beruházáshoz kapcsolódó titkosítás feloldását. Ez fontos fordulat, mert a nyilvánosság előtt régóta az a kérdés lebeg, pontosan mi maradt elzárva a közérdeklődés elől – és most már az is világos, hogy ehhez a kínai fél jóváhagyása is kell. Ez a részlet önmagában is sokat mond a beruházás természetéről. A projekt ugyanis kétoldalú államközi megállapodás alapján fut, vagyis hiába változott meg a magyar politikai vezetés, bizonyos ügyekben továbbra sem lehet egyoldalúan ajtót nyitni az iratokra – de vajon meddig maradhat így?

Orbán Viktor öröksége továbbra is komoly terhet jelent a vonalon

Orbán Viktor időszakának egyik legtöbbet vitatott közlekedési beruházása már hónapok óta problémákkal küzd. A teherforgalom február végén ugyan elindult a Budapest-Belgrád vonalon, a személyszállítás viszont továbbra sem kezdődhetett meg, mert a vonatbefolyásoló rendszer használatbavételi engedélye még hiányzik – ez pedig a teljes projekt hitelességét is újra meg újra próbára teszi.

A helyzetet tovább nehezítette, hogy március végén a MÁV Technológiai Rendszerüzemeltetési Igazgatóságáról mindkét, a szakmában nagyra tartott ETCS-szakértő távozott. Korábban a kínai nagykövet sem tudott időpontot mondani a személyforgalom indulására, miközben a G7 már tavasszal arról írt, hogy az ezermilliárdos beruházás ezer sebből vérzik – és ezzel a történet megint nem lezárult, hanem újra kinyílt.

Vitézy Dávid szerint a titkosítás feloldásához nem elég a magyar kormány szándéka, ahhoz a kínai fél beleegyezése is szükséges.

A mostani bejelentés tétje ezért jóval nagyobb annál, mint hogy ki mit mondott egy diplomáciai egyeztetés után. Ha valóban feloldják a titkosítást, az nemcsak a Budapest-Belgrád beruházás részleteit teheti átláthatóbbá, hanem azt is megmutathatja, milyen állapotban örökölt meg a jelenlegi kormány egy évek óta vitatott gigaprojektet.