Vitézy Dávid új lépést tett a Budapest-Belgrád vasút ügyében, és már hivatalosan is kezdeményezte a beruházás titkosításának feloldását. A háttérben azonban nemcsak papírmunka zajlik, hanem egy olyan egyeztetés, amelyből az is látszik, mennyire messze van még a teljes lezárás.
Orbán Viktor kormányzása alatt indult el az a projekt, amelyet most a Tisza-kormány próbál egyszerre működőképessé és átláthatóvá tenni. A legfrissebb fejlemény szerint Vitézy a kínai nagykövettel is tárgyalt, mert a kétoldalú megállapodás miatt a magyar fél önmagában nem tud minden kérdésben dönteni – és ez rögtön megmutatja, hol húzódik a valódi határ.
A miniszter arról számolt be, hogy Gong Tao budapesti kínai nagykövettel a beruházás aktuális feladatairól egyeztetett. Azt írta, egyetértettek abban, hogy a közös cél az, hogy a hazai és európai biztonsági előírások betartása mellett, a vonatbefolyásoló rendszer alapos tesztelése után, de a lehető leghamarabb elindulhasson a személyszállítás a vonalon – csakhogy ez még mindig nem jelent konkrét dátumot.
Vitézy Dávid már hivatalosan is nekiment a titkosításnak
Vitézy Dávid a találkozón arról is tájékoztatta a nagykövetet, hogy a kormány döntése alapján hivatalosan kezdeményezte a beruházáshoz kapcsolódó titkosítás feloldását. Ez fontos fordulat, mert a nyilvánosság előtt régóta az a kérdés lebeg, pontosan mi maradt elzárva a közérdeklődés elől – és most már az is világos, hogy ehhez a kínai fél jóváhagyása is kell.
Ez a részlet önmagában is sokat mond a beruházás természetéről. A projekt ugyanis kétoldalú államközi megállapodás alapján fut, vagyis hiába változott meg a magyar politikai vezetés, bizonyos ügyekben továbbra sem lehet egyoldalúan ajtót nyitni az iratokra – de vajon meddig maradhat így?
Orbán Viktor öröksége továbbra is komoly terhet jelent a vonalon
Orbán Viktor időszakának egyik legtöbbet vitatott közlekedési beruházása már hónapok óta problémákkal küzd. A teherforgalom február végén ugyan elindult a Budapest-Belgrád vonalon, a személyszállítás viszont továbbra sem kezdődhetett meg, mert a vonatbefolyásoló rendszer használatbavételi engedélye még hiányzik – ez pedig a teljes projekt hitelességét is újra meg újra próbára teszi.
Kapcsolódó cikk
„Mi készül Belgrádban?” – Vucic távozhat az elnöki székből, de a történet itt még nem ér véget
Aleksandar Vucic néhány héten belül lemondhat a szerb államfői posztról.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy március végén a MÁV Technológiai Rendszerüzemeltetési Igazgatóságáról mindkét, a szakmában nagyra tartott ETCS-szakértő távozott. Korábban a kínai nagykövet sem tudott időpontot mondani a személyforgalom indulására, miközben a G7 már tavasszal arról írt, hogy az ezermilliárdos beruházás ezer sebből vérzik – és ezzel a történet megint nem lezárult, hanem újra kinyílt.
Vitézy Dávid szerint a titkosítás feloldásához nem elég a magyar kormány szándéka, ahhoz a kínai fél beleegyezése is szükséges.
A mostani bejelentés tétje ezért jóval nagyobb annál, mint hogy ki mit mondott egy diplomáciai egyeztetés után. Ha valóban feloldják a titkosítást, az nemcsak a Budapest-Belgrád beruházás részleteit teheti átláthatóbbá, hanem azt is megmutathatja, milyen állapotban örökölt meg a jelenlegi kormány egy évek óta vitatott gigaprojektet.
Kapcsolódó cikk
„175 milliárd a gyorsforgalmi útra, 87 milliárd a Belgrád-vasútra – egyik sincs a költségvetésben” – most bizonyított, hogy az Orbán-kormány elrejtette a valódi kiadásokat
A Telex most bemutatta azt az átadás-átvételi dokumentumot, amelyet Lázár János egyik munkatársa írt alá – és amelyben maga a távozó minisztérium ismeri el: a költségvetés nem tartalmazza teljeskörűen a tényleges forrásigényt. A hiány 286 milliárd forint.
