Kollégiumi férőhelyhiány és az elhibázott külvárosi terjeszkedés
A felsőoktatásban tanulók lakhatása különösen kritikus ponttá vált a hazai nagyvárosokban. A magyar felsőoktatásban részt vevő mintegy 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut az országban, ami óriási nyomást helyez a magánbérleti piacra.
A fiatalok és a pályakezdők így kiszorulnak az elérhető árú albérletekből, miközben az állami infrastruktúra nem követte a hallgatói létszám igényeit. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évek támogatási rendszerei amerikai típusú, alacsony laksűrűségű kertvárosiasodást finanszíroztak.
Ez a szerkezet fenntarthatatlan zsákutcának bizonyult, hiszen a szétterülő külvárosokat nem lehet hatékony tömegközlekedéssel kiszolgálni. Ennek következtében a háztartások jövedelmük egyre nagyobb részét kénytelenek autók fenntartására költeni, miközben a megyei jogú városok környékén a buszok átlagos menetideje is növekszik. A szerkezeti problémák és a lakhatási krízis orvoslására a kormány egy teljesen új finanszírozási és városfejlesztési modellt indít útjára.
