A magyar utakon uralkodó vadnyugati állapotok újabb ártatlan életet követeltek a Balaton partján, rávilágítva arra a jogi abszurditásra, amely évtizedek óta futni hagyja az életveszélyes száguldozókat. A tragédia körülményeit maga a közlekedési és beruházási miniszter ismertette a nyilvánossággal: „Siófokon egy 18 éves, mindössze két hónapja jogosítvánnyal rendelkező fiatal egy nagy teljesítményű autóval a szakértői vizsgálat szerint mintegy 100 km/órával hajtott egy olyan utcában, ahol 40 km/órás sebességkorlátozás van. Elgázolt egy előtte haladó kerékpárost, aki sajnálatos módon a helyszínen életét vesztette”.

A tárcavezetőnél a brutális eset után végleg betelt a pohár, és világossá tette, hogy a kirívó szabályszegések mellett a jövőben nem lehet tétlenül elmenni. A baleset tökéletesen megmutatta a magyar közlekedési szankciórendszer csődjét: ha a zöldfülű sofőr nem öli meg a biciklist, csupán egy postán kiküldött csekkel rendezhette volna a lakott területen végrehajtott őrületet.

40-es tábla, 100-as tempó és a siófoki halálos gázolás háttere

A miniszter a közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában kíméletlen őszinteséggel szembesítette a közvéleményt a hatályos jogszabályok tehetetlenségével. Mint fogalmazott:

Ha nem ér ilyen tragikus véget ez a száguldozás, és nem okoz balesetet, akkor a 40-es táblánál közel 100 km/órával hajtó autós valószínűleg megúszná egy szabálysértési bírsággal. Ideje ezeket a szabályokat felülvizsgálni

A probléma gyökere a jogi minősítésben rejlik, amely eddig nem tett érdemi különbséget a kisebb hibák és a nyílt gyilkossági kísérletnek beillő száguldozás között. Vitézy Dávid rámutatott: „Ma a kirívó gyorshajtás – ha nem történik baleset – önmagában nem feltétlenül bűncselekmény. Pedig nagyon nem mindegy, hogy valaki néhány kilométer/órával lépi túl a sebességhatárt, vagy lakott területen annak két-háromszorosával hajt, ezzel súlyos veszélynek téve ki mindenkit maga körül”.

Sima csekkek helyett börtönbüntetés és a szeptember 9-i határidő

A kormányzat nem a fióknak gyártja a terveket: a minisztérium július közepén átfogó közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédet indított, amelynek keretében a lakosság véleményét mérik fel a drasztikus szankciókról. Az eddig beérkezett visszajelzések alapján a kitöltők elsöprő többsége egyértelműen a büntetőjogi szigorítás mellett áll, támogatva azt a felvetést, hogy börtönbüntetéssel és jogosítványmegvonással sújtsák azokat, akik gyorshajtással súlyos testi sérülést vagy halált okoznak.

Kapcsolódó cikk

Sokkoló videón a Váci úti tragédia: a mélybe zuhant az autó az ütközés után

A minisztérium az őszi jogalkotási csomagban kívánja pontra tenni a KRESZ és a Büntető Törvénykönyv módosítását, véget vetve annak a korszaknak, amikor a luxusautókkal parádézó fiatalok pénzzel megválthatták a felelősségre vonást – számolt be a tervezett szigorításokról az Economx.

A társadalmi egyeztetés kérdőívét szeptember 9-ig tölthetik ki az állampolgárok, ezt követően a tárca benyújtja a parlamentnek a gyorshajtók elleni szigorított törvényjavaslatot.