Kapcsolódó cikk
A grémiumok a tervek szerint a gyermekvédelem válságáról, a kegyelmi botrányról, a spontán privatizációról, az MNB működéséről és a végrehajtási visszaélésekről fognak részletesen vizsgálódni. A képviselők a 2 legnagyobbnak ítélt ügyben, vagyis a jegybank és az alapítványai, valamint a kegyelmi botrány feltárásában már szeptember 30-ára szeretnék véglegesen befejezni az érdemi munkát.
Orbán Viktor is érintett volt
A parlamenti vizsgálóbizottságokba mindenképpen új életet kell lehelni, hiszen a korábbi kormánypárti többség több mint 1 évtizede nem járult hozzá ilyenek létrehozásához. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az ilyen testületek elsősorban a politikai napirend tematizálására szolgáltak, hiszen még ha működtek is, érdemi következményekkel járó jelentést ritkán tudtak kiadni.
Kapcsolódó cikk
Emlékezetes eset volt 2005-ben, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is meg kellett jelennie egy bizottság előtt az állami forrásokból való gazdagodás gyanúja miatt. A testület akkor jelentést sem tudott kiadni, ezért Vadai Ágnes elnök egy úgynevezett részjelentést publikált, amelynek elsődleges célja a figyelem fenntartása volt a 2006-os választások előtt. A jelenlegi kormánypárt éppen azért nyújtott be szigorító törvényjavaslatokat, hogy az érintettek mostantól valóban komolyabban vegyék a megidézéseket.
Börtönbüntetés a testület akadályozásáért
A Tisza Párt módosító javaslata alapján a jövőben pénzbírsággal szankcionálnák azokat a személyeket, akik nem hajlandók megjelenni a testület előtt, sőt végső esetben rendőrrel is elővezethetik őket. A legszigorúbb tervezet szerint még a Büntető törvénykönyvet is módosítanák, így börtönnel is sújthatnák azokat, akik akadályozzák a bizottság munkáját vagy valótlanul nyilatkoznak. Érdekesség, hogy a hivatalban lévő országgyűlési képviselőkre ez a szigorú paragrafus nem vonatkozna.
Kapcsolódó cikk
A drasztikus szankciók komoly ellenérzéseket szültek a jogvédők körében. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója hangsúlyozta, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság tisztán politikai testület, ezért nem lehet ugyanarra a polcra tenni, mint a független igazságszolgáltatást. Magyar Péter az RTL-nek adott interjújában azzal védte az elképzelést, hogy több fejlett demokráciában még ennél is erősebb jogosítványokkal ruházzák fel a hasonló parlamenti bizottságokat.
A kényszerintézkedések, például az elővezetés ellen a jövőben a Kúriához lehet majd fellebbezni, amelynek élén jelenleg az a Varga Zs. András áll, akinek a miniszterelnök május végéig adott ultimátumot a lemondásra.
A jogi aggályokra Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő úgy reagált, hogy egyáltalán nem érzi túlzásnak a börtönnel való fenyegetést, mivel ez garantálná a testületek munkájának komolyan vételét. A politikus rámutatott, hogy bizonyos társadalmi traumák, mint amilyen a kegyelmi botrány vagy Balog Zoltán püspök ügye volt, morális jellegükből adódóan nem a bíróságok, hanem kimondottan egy politikai fórum előtt tisztázhatók megnyugtatóan.
Kapcsolódó cikk