Kapcsolódó cikk
A nap egyik legfeszültebb kérdése azonban nem az Alaptörvény, hanem a vizsgálóbizottságok felállítása. A Tisza javaslata szerint ezentúl kötelező lenne megjelenni a bizottság előtt, és aki ezt megtagadja, azt rendőrrel állíttatnák elő. A TASZ szerint ez aránytalanul szigorú eszköz – de a Tisza szempontjából éppen ez a lényeg: olyan intézményi fogakat akarnak adni a bizottságoknak, amelyekkel a korábbi parlamenti ciklusokban senki sem rendelkezett.
Öt bizottság, öt botrány
A keddi ülésen szavazhatnak több vizsgálóbizottság felállításáról is. A kegyelmi botrány felelőseit feltáró bizottság különösen súlyos terhet cipel: a nyilvánosságra hozott iratok alapján a Sándor-palota stábja tudott arról, hogy Novák Katalin kegyelmi döntése szabálytalan volt, a volt elnök mégis meghozta – és utólag valótlanul nyilatkozott róla. Balog Zoltán azt állítja, sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kért tőle közbenjárást K. Endre ügyében. A bizottság feladata lesz ezt megvizsgálni. Emellett felállhat az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a végrehajtási visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és közvagyon-elvesztést vizsgáló testület is.
Kapcsolódó cikk
A nap másik kiemelt pontja Kocsis Máté mentelmi jogának felfüggesztése – amelyet maga Kocsis is megszavaz, saját ígérete szerint. Az ügy hátterében Magyar Péter édesanyjának feljelentése áll: Kocsis tavaly kérdésnek álcázva vádolta meg Erőss Mónikát azzal, hogy bírósági ügyekben a Tisza érdekében járt el.
Magyar Péter és a KEKVA-ügy tétje
Magyar Péter napirend előtti felszólalással nyitja a plenáris ülést – ez lesz az első alkalom, hogy miniszterelnökként szól a parlamenthez. A felszólalás hosszától függően a frakciók 5 vagy 8 percben válaszolhatnak, majd Magyar replikázik. Eközben a benyújtott Alaptörvény-módosítás a KEKVA-modellt is érinti: a Tisza vissza akarná államosítani a magánalapítványokba kiszervezett egyetemeket, beleértve az MCC-t is – ahol a Fidesz ideológiai utánpótlásának jelentős része nevelkedett. A tét óriási: az érintett intézményrendszer mögött becslések szerint 10 milliárd eurónyi közvagyon áll.
Kapcsolódó cikk
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetőségét szintén ez a módosítás teremtené meg, amely törölné az Alaptörvényből az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmére vonatkozó bekezdést. A Fidesz szerint ezzel a Tisza a migrációs politikát számolná fel – a Tisza erre egyelőre nem válaszolt.
A mai nap nem csupán egyetlen törvényjavaslat sorsa – hanem annak első nyilvános tesztje, hogy az új parlamenti többség képes-e érdemi számonkérést kikényszeríteni azoktól, akik eddig minden felelősség alól ki tudtak bújni.
Szerdán folytatódik az általános vita az Alaptörvény-módosításról, a vizsgálóbizottsági szabályozásról és a tisztességtelen fogyasztói szerződésekről szóló törvényjavaslatokról. Csütörtökön a Honvédelmi bizottság hallgatja meg a vezérkari főnöknek jelölt Sándor Zsoltot. A parlament első hetei megmutatják, hogy a Tisza a választási győzelmet intézményi hatalommá tudja-e fordítani – vagy a Fidesz lassítóblokkjai még most is működnek.
Kapcsolódó cikk