A padló fixírozása, toporgó lábak és erőltetett mosoly kíséretében hallgatta végig Vlagyimir Putyin a partnerországok vezetőinek kritikus szavait az elmúlt találkozókon. A Sanghaji Együttműködési Szervezet kirgizisztáni csúcstalálkozóján Narendra Modi indiai miniszterelnök közvetlenül az orosz elnök mellett ülve intézett békeszózatot Moszkvához. Az indiai kormányfő hangsúlyozta, hogy „minden nappal, amikor a háború folytatódik, az emberiség voltaképp hátralép egyet, miközben minden, a béke felé tett lépés valódi reményt nyújt az egész emberiségnek a békére”. Kijelentette, hogy el kell mozdulni „a végtelen háborútól a háború vége felé”, miközben Mahatma Gandhit, Teréz anyát és Buddhát is megidézte, a mellette ülő orosz elnök pedig láthatóan kényelmetlenül érezte magát – írta meg a Telex.

Putyin a felszólalásra mindössze annyit reagált, hogy „Nagyon köszönöm, miniszterelnök úr. Ezen az úton megyünk tovább.” A kijelentés éles ellentmondásban áll azzal, hogy az orosz erők folyamatosan csapásokat mérnek az ukrán városokra és infrastruktúrára. Nyugati elemzők szerint bár Modi felhívása nem törte meg a két ország stratégiai viszonyát, a fellépés nyíltan megmutatta a Kreml diplomáciai sebezhetőségét.

Gazdasági összefonódások és Vlagyimir Putyin kényszerpályája

Az indiai miniszterelnök békére intő szavai mögött nem áll a gazdasági kapcsolatok megszakításának szándéka. Újdelhi továbbra is a szankciókkal sújtott, olcsó orosz nyersolaj egyik legnagyobb felvásárlója. Az ukrán dróntámadások miatt megrongálódott orosz finomítókapacitások következtében ráadásul sajátos helyzet alakult ki: India finomítja az orosz kőolajat, majd az így előállított üzemanyag egy részét visszaszállítja Oroszországnak, míg a többit jelentős profittal Nyugat-Európában értékesíti.

Bár India hadiipari importjának csaknem 40 százalékát Oroszországból szerzi be, az orosz hadiipar szállítási elakadásai miatt Újdelhi egyre inkább a hazai gyártás erősítésére törekszik. A szakértői értékelések szerint Modi nyilatkozatai nem jelentenek fordulatot a kétoldalú kereskedelemben. India az energetikai, űrkutatási és műtrágyaipari együttműködés megőrzése mellett igyekszik érvényesíteni saját nemzeti érdekeit.

A szomszédok és a posztszovjet partnerek is távolodnak

Nem Modi volt az egyetlen partner, aki kényelmetlen helyzetbe hozta az orosz elnököt. Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök nemrégiben szintén a tárgyalóasztalnál javasolta a háború befagyasztását és a diplomáciai egyeztetések felújítását. Tokajev hangoztatta, hogy „tragikus, hogy fiatalok halnak meg. Ők alkotják Oroszország és Ukrajna testvéri népeinek génállományát.” A kazah államfő óvatossága érthető, hiszen az Oroszországgal közös, több ezer kilométeres határ mentén jelentős orosz kisebbség él, a gazdasági export útvonalait pedig közvetlenül veszélyeztetik a régióban zajló harcok.

Hasonlóan feszült légkör alakult ki a Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel folytatott biskeki megbeszélésen is. Putyin nyíltan nehezményezte Jereván Európai Unió felé tett lépéseit, figyelmeztetve tárgyalópartnerét: „Kedves Nikol Vovajevics, ezt most megbeszéljük. Mindig érdekesnek találom, ha bármilyen témát átbeszélhetek önnel, ezt is beleértve. De a fő témában nem értünk egyet.” Pasinján határozottan visszautasította az orosz nyomásgyakorlást, jelzésértékűen utalva arra, hogy a biztonsági helyzet gyökeresen megváltozott a térségben. A sorozatos csúcstalálkozók így világosan jelzik: Moszkva legközelebbi szövetségesei is egyre nyíltabban vállalják a különvéleményüket.