A frontvonalakon tomboló tüzérségi párbajok és az ukrán energetikai infrastruktúrát érő megsemmisítő orosz légicsapások közepette Kijevben a hatalom folyosóin nem a háborús stratégiáról, hanem a rendszerszintű visszaélések leplezéséről egyeztettek – derült ki abból a lehallgatási hanganyagból, amelyet a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség hozott nyilvánosságra – számolt be róla az Economist. A „Forrest Gump”-ügy néven elhíresült nyomozati anyagok szerint az államigazgatás legfelsőbb szintjein a csúszópénzek és az intézményesített sarcok nem kivételes kapzsiságnak, hanem a mindennapi ügymenet szerves részének számítottak.

A kiszivárgott felvételek tanúsága szerint az elnöki hivatal korábbi helyettes vezetője, Iryna Mudra arról értekezett a partnereinek, hogy a korrupciót nem felszámolni kell, hanem „rendszerbe foglalni és ellenőrzés alatt tartani”. A nyomozati iratokból kirajzolódó kép szerint a törvényes utat választó bankárok és vállalatvezetők csupán egyetlen határozott telefonhívás után váltak együttműködővé, amikor a kormányzati tisztségviselők nyomatékosították számukra a játékszabályokat.

Rendszerbe szervezett sarcok és a leváltott miniszter bosszúja

A botrány kirobbanása alig néhány nappal követte a háborús kabinet legutóbbi, drámai átrendezését, amikor az elnök felmentette posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert. Fedorov, aki a háború kezdete óta a katonai innováció és a digitális fejlesztések arca volt, a menesztése után közzétett videóüzenetében azonnali választások kiírását követelte, felbontva a háború kitörése óta fennálló politikai fegyverszünetet. A volt miniszter nyíltan kompetenciátlansággal és korrupcióval vádolta meg a kijevi adminisztrációt, kijelentve,hogy a jelenlegi vezetés képtelen erős pozícióból lezárni a konfliktust.

A háborús rendkívüli állapot és az elnöki hatalom példátlan központosítása közepette a kijevi elitek számára a korrupcióellenes vizsgálatok már nem pusztán jogi, hanem közvetlen hatalomtechnikai fenyegetést jelentenek. Az elemzők szerint Fedorov időzítése nem volt véletlen, hiszen nyilatkozatát pontosan a parlament azon ülése elé időzítette, amelyen az utódja, Jevhen Hmara kinevezéséről döntöttek a képviselők. A politikai elit megosztottsága és a korrupcióellenes szervek függetlensége körüli villongások így egyszerre gyengítik a hazai stabilitást és a nyugati szövetségesek bizalmát.

Volodymyr Zelenszkij és a háborús hatalomtechnika válaszútja

Az ukrán társadalom a felmérések szerint egyre növekvő fásultsággal és felháborodással figyeli a kijevi politikai csatározásokat, miközben a lakosság 60 százaléka kifejezetten azt várja az Európai Uniótól, hogy gyakoroljon határozottabb nyomást a kormányszintre a visszaélések megelőzése érdekében. Az elnöki stáb és Andrij Jermak kabinetfőnök köre ugyanakkor folyamatosan azzal érvel, hogy a háború idején zajló politikai tisztogatások és az intézményi csatározások kizárólag a krémlini propaganda malmára hajtják a vizet.

A NABU és a szakügyészség képviselői az elkövetkező hetekre újabb bizonyítékok és lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát ígérték, ami tovább növeli a nyomást a parlamenti többségen. Volodymyr Zelenszkij így élete eddigi legnehezebb döntése előtt áll: vagy enged a társadalmi és nemzetközi elvárásoknak a teljes transzparencia érdekében, vagy a háborús rendkívüli állapotra hivatkozva próbálja meg elfojtani a saját berkeiből kiinduló belső ellenállást.