Drasztikusan zsugorodó pályázati források a Nemzeti Kulturális Alapnál
A 2027-es költségvetési javaslat egyik legérzékenyebb pontja a Nemzeti Kulturális Alap működési keretének alakulása. A jogszabálytervezet adatai alapján az NKA tervezett bevétele az eddigi 19,3 milliárd forintról 16,56 milliárd forintra esik vissza.
Ennél is drasztikusabb a közvetlenül pályázható támogatások csökkenése, amely a korábbi 12,31 milliárd forintról mindössze 7,51 milliárd forintra zuhan a Kontroll összegzése szerint. Ez a drasztikus forráskivonás a független színházak, zenei formációk és irodalmi folyóiratok tucatjainak puszta működését sodorhatja veszélybe.
Az alap korábbi működése már a tavaszi kampányban botrányokat idézett elő, amelynek kapcsán a politikai változás hívei úgy fogalmaztak: „ellentétben velük, mi idén áprilisában megkaptuk a lehetőséget arra, hogy eltöröljük a föld színéről a NER-t, és egy olyan új, szabad világot építsünk a helyén, amiben a politikai hatalom soha többé nem teheti tönkre a másképp gondolkodókat. Éltünk a lehetőséggel, közös erővel megcsináltuk!”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tárcavezető a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél kialakult bizonytalanság rendezését ígérte. Elődje, az akkori tárcavezető még a miniszteri keretből közvetlenül a választások előtt osztott szét milliárdos tételeket az akkori kormánypárti képviselők igényei alapján. Bár Tarr Zoltán hivatalba lépésekor visszavonta Hankó Balázs utolsó döntéseit, a mostani büdzsé a szabadon pályázható források megnyirbálásával újabb bizonytalanságot teremtett.
A jelenlegi miniszter korábban ugyan bejelentette, hogy a miniszteri keret arányát 5 százalékra korlátozza, ám az összkeret látványos csökkenése miatt a szakma nem lát garanciát a független szféra stabilizálására.
A Vörös Neon Cabaret Színház megszólalása nyomán azonban Rainer M. János történész elemzése tette nyilvánvalóvá, milyen összegek maradtak az emlékezetpolitikai intézményeknél.
