A londoni WIMP ügynökség a hasonló nevű kultikus éjszakai szórakozóhely nyomán jött létre. Célja a színes bőrű, transznemű kreatívok és modellek nem kvótaalapú kiajánlása és egyenlő fizetések kiharcolása számukra.
Teljes kiszolgáltatottság: kisebbségben is kisebbség
A rendszerszintű rasszizmus egyik jellemzője a fehérek és a színes bőrű kollégáik fizetése közötti jelentősebb eltérés hasonló munkakör betöltése esetén. A fekete brit íróknál és a divatiparban is jellemző tendencia ez, amire most a Black Lives Matter mozgalom is felhívta a figyelmet. Akik nem csak etnikai, hanem valamelyik szexuális kisebbséghez is tartoznak egyben, hatványozott diszkriminációt kell elviselniük egy modellválogatáson. A Vice egy olyan nőt szólaltatott meg, aki vállalkozásának profilját alaposan megváltoztatva most már missziót is folytat.
Amikor Xoey Fourr londoni éjszakai szórakozóhely tulajdonost tavaly megkérték, hogy egy nagyobb fotózáshoz toborozzon fekete transznemű modelleket, de közölte vele a megbízó, hogy fizetni nem tud a munkáért, annyira felháborodott az igazságtalanságon, hogy maga alapított egy saját ügynökséget.
Kapcsolódó cikk
Pride hónap: 10 divatmárka, amik támgatják az LMBTQ közösséget
„Ők a meleg közösségen belül is a leginkább marginális kisebbség, hát még az egész társadalmon belül, hogy engedheti meg magának egy megbízó, hogy nem fizet a munkájukért cserébe?” – tette fel a kérdést Fourr. Majd a jól menő éjszakai klubot átalakította modellügynökséggé, hogy a transznemű modellek érdekeit képviselje. Fourr maga is transznemű nő, ahogy a barátai nagy része is az vagy valamilyen non-konform genderhez tartozik.
Általános tapasztalata, hogy a divatszakmában sokan elvárják az ingyen végzett munkát, de ez aránytalanul sok esetben történik a valamely szexuális kisebbséghez tartozókkal, pedig gyakran éppen ők a tervezők múzsái.
Fourr ügynökségéhez, a WIMP-hez csatlakozott modellek is rendelkeznek számos korábbi negatív tapasztalattal.
Alejandra Muñoz divattervező 14-16 éves kora között komolyan foglalkozott modellkedéssel Spanyolországban, de aztán elkezdte a hormonkezelést. Onnantól kezdve azt mondták neki azok az ügynökségek, akikkel szerződésben állt, hogy nincs kereslet a hozzá hasonló modellek iránt. Így ügynökség nélkül dolgozott tovább.
Hosszú távú cél a kvótarendszeren és a modellkedésen való túllépés
Azt látjuk, hogy a kampányokban és a kifutókon egyre több non-konform identitású modellt alkalmaznak, de nehéz eldönteni, hogy csak marketingcélokból a kvótaelvárásnak akar megfelelni egy adott márka, vagy külső nyomás nélkül válogatták a modelleket.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Amikor egy másik színes bőrű modellt látunk a castingra várva, pláne ha egy transznemű színes bőrűt, akkor rögtön tudjuk, hogy vele kell megküzdenünk a bekerülésért a kvóta miatt. Onnan lehet tudni, hogy egy cég vagy vállalkozó csak a kvóta miatt alkalmaz, hogy nem hajlandó a színes bőrű transzokat érintő problémákról beszélni, és nem változtat a hozzáállásán sem[/perfectpullquote]
– meséli tapasztalatait a nem-bináris identitású Radam Ridwan, aki íróként, alkotóként és modellként tevékenykedik.
Kapcsolódó cikk
A Chroma New York-i kreatív ügynökség is támogatja a fekete nőket
A WIMP egyik célja tehát a kvótarendszeren való túllépés felé terelni a divatszakmát. Fourr cége organikus módon szerződteti le a modelleket, akiket általában a londoni éjszakai életben ismer meg. Rendszerint modellként ajánlja ki őket, de a hosszútávú cél, hogy a tehetséges alkotókat minden kreatív területen tudják menedzselni.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A divatszakmában a rengeteg befektetett tőke valódi változást tudna hozni, de nem állhatunk meg a képviseletnél. Az egész rendszer problémás. A fehérek által irányított intézményeknek, főleg a nagyobbak esetében nehéz nem kvótarendszerben gondolkodni, amikor eldöntik, hogy mely alkotókkal dolgoznak együtt[/perfectpullquote]
– nyilatkozta Ebun Sodipo fekete transznemű író, alkotó és modell.
Kapcsolódó cikk
Elie Che költő és modell szerint arra van szükség, hogy vezetői pozícióba kerüljenek a non-konform kisebbségek közül is. Szerinte sokan megérdemelnék, hogy bekerüljenek, hiszen nem mindenki modellkedésből akar megélni, mégsem jutnak esélyhez. Fourr megerősíti, hogy a non-konform embereket is ugyanúgy meg kell fizetni, mint a cisz kollégáikat, ha velük akarnak dolgozni. Rajta nem fog múlni, ezt a gondolkodást akarja elültetni és precedenst teremteni.