Ha azt hiszed, csak a hollywoodi producerek és forgatókönyvírók képesek olyan sztorikkal előállni, amelyek bárkit képesek megríkatni, akkor tévedsz.

Átlagos Twitter-felhasználók is tudnak olyan történeteket leírni, hogy biztosan szükséged lesz néhány zsepire, mire végigolvasod őket. Mikor rájössz, hogy ezek nem kitalált történetek, hanem a valóságban is megtörténtek, még jobban meghatódsz majd.

Mi nem tudtunk közömbösek maradni, miután elolvastuk ezeket a történeteket, és szerintünk te sem tudsz majd.

Torres Jonathan Twitter felhasználó: 8 éves voltam, amikor apám meghalt. Minden héten valamelyik apuka a hokicsapatban felajánlotta, hogy megköti a korcsolyámat. Nem hivalkodóan, csak úgy kedvesen. Kitöltötték az űrt. Te is találd meg azt a módszert, amivel valakinél kitöltheted az űrt. Ez mindkettőtöknek jót fog tenni.

BreadExotic_ / Twitter felhasználó: A barátnőm nem tud erről, de mikor külön vagyunk, mindig azt a zenét hallgatom, amit játszani szokott, hogy úgy érezzem, velem van.  

itsmeloly_ / Twitter felhasználó: Egy párbeszéd az Alzheimer-kóros nagymamámmal:
Én: “Jó volt látni téged.”
Nagymama: “Jó volt emlékezni rád.”
Én: “Te emlékszel rám?”
Nagymama: “A nevedre nem emlékszem, de arra igen, hogy szeretlek.” 

PrettiestFrog / Twitter felhasználó: A szomszédom épp most ejtette el a tortát, amit az autótól a házig cipelt. Leült, és addig sírt, míg a férje be nem vitte a házba. Sosem éreztem erősebb köteléket két ember között. Most új tortát sütök neki. 

 bklangleyyy / Twitter felhasználó: 20 év után az anyukám még mindig hajnali 4-kor kel, hogy komplett reggelit készítsen apámnak friss kávéval és hogy összecsomagolt ebéddel engedje el dolgozni. Én is ilyen feleség próbálok lenni.

Agha_themoiz / Twitter felhasználó: Tegnap csináltam apukámnak Facebook-profilt, és elmagyaráztam neki, hogy mi hogyan működik, mert új okostelefont kapott. Ma láttam, hogy ezt posztolta: “a feleségem”. Nem értettem, felhívtam és megkérdeztem. Ő meg azt mondta: “A Facebook megkérdezte, mi jár a fejemben. Én meg beírtam, hogy a feleségem.” 

celyyyne_ / Twitter felhasználó: A barátom mindig úgy fogalmaz, hogy “mi”, amikor stresszes vagyok, félek valamitől vagy valami problémám van. Például “mi majd kitaláljuk”, “mi majd ezen is túl leszünk”. Ebből tudom, hogy sosem vagyok egyedül, mert ő mindig ott van nekem, és ez nagyon fontos. 

Ishika94285082 / Twitter felhasználó: Anyukám feldarabolt néhány gyümölcsöt és behozta a szobámba egy kedves mosollyal, egyetlen szó nélkül. Ez érintett meg igazán. Soha senki nem fog ennyire szeretni.

RnbwSprinkles / Twitter felhasználó: A férjem mindig videójátékozik, egy csapat olyan emberrel, akikkel sosem találkozott személyesen. Múlt héten az egyikük meghalt. Ma hallottam, hogy a tiszteletére játszanak, nevetnek, beszélgetnek, emlékeznek a barátjukról. Többé senki ne mondja nekem, hogy ezek csak online barátok és nem igaziak. Virtuális ölelést küldök mindenkinek. 

sciencenath / Twitter felhasználó: Volt egy tanárom, aki szívét-lelkét beletette a tanításba. Egyik nap az osztályban nekiállt zokogni, és azt mondta nekünk: “Van, mikor nem tudom, hogy végig bírom-e csinálni a napot, de beülök az autómba, bejövök, és felszívom magam… és ezt értetek csinálom, srácok.” Ez örökre benne marad a fejemben.

whoisjacey / Twitter felhasználó: Mindennap megyek egy idős nőhöz és egy férfihoz, hogy ápoljam őket. Megkérdeztem, hogy mióta házasok. Egymásra mosolyogtak, és azt mondták: “Drágám, mi nem vagyunk házasok. Ő a legjobb barátom. Mióta az én feleségem és az ő férje meghaltak, egymásról gondoskodunk. Ő minden, amim van.”

Tangledmoon / Twitter felhasználó: 12 éves voltam, amikor anyukám meghalt. A kifinomult hölgy az utca végéről minden péntek délután elküldte otthonról a gyerekeit, hogy ne kelljen szégyenkeznem a heti főzőóráink miatt. Ő tanított meg az alapokra, majd mindig küldött velem haza ételt a testvéremnek és nekem.

kdriley05 / Twitter felhasználó: Éppen elhajtottam egy limonádét áruló kisfiú mellett. Nem akartam megállni, de rám nézett, és elkezdett úgy csinálni, mintha lasszót dobna az autóm után és húzna vissza engem. Nem volt választásom, ez a törvényen kívüliek földje itt a vadnyugaton. De legalább kaptam limonádét.

jazz_inmypants / Twitter felhasználó: Az egyik legtisztább emlékem a nagyapámról, hogy megvert sakkban, én meg sírtam, mert nem tudtam veszíteni. Azt mondta: “Rendben, akkor majd bal kézzel játszom.” Én nyertem, de csak múlt héten jöttem rá, hogy milyen vicces ember volt.

Bronzed_Glow / Twitter felhasználó: Tönkrement a szárítógépem. Ideges voltam. A fiam kérdezte, mi történt. Elmondtam neki. 2 nappal később érkezett egy csomag. A fiam Amazonról rendelt alkatrészekkel és Youtube videók segítségével megjavította a szárítógépemet. Ki ez a fiú és hogyan képes ilyenekre?! Ma reggel elvittem neki a hangszórót, amit még 1992-ben vettem…

hsfesses / Twitter felhasználó: Egyik nap a húgom hazajött az iskolából, és megkért, hogy vigyem el a könyvtárba, hogy jelnyelvről szóló könyveket tudjon kivenni. Azt mondta, jött egy új gyerek az iskolába, aki süket, ő pedig barátkozni akar vele. Ma ott álltam mellette az esküvőjén, és néztem, ahogyan jelnyelven mutatta az igent.

2kKayla / Twitter felhasználó: Egy 12 fős bulin pincérkedtem. Megkértek, hogy csináljak róluk egy közös fotót. Odamentem, erre az egyik srác elkezdte mondani: “1, 2, 3, Emily terhes!” Azok az arckifejezések felbecsülhetetlenek voltak, én meg elmorzsoltam egy könnycseppet.

IMMA***KINGAMER / Twitter felhasználó: Bejött egy nő, és 300 dollár értékben vett tűzijátékot. Én kedvesen azt kérdeztem tőle: “Ekkora grillpartit terveznek?” Ő meg azt felelte: “Nem, a fiam izomsorvadással küzd, és 18 éves korában azt mondták, meg fog halni. De holnap ünnepeljük a 40. szülinapját, és nagyon szereti a tűzijátékokat.” Váó!

Ha több szívhez szóló cikket szeretnél olvasni, akkor ezt  neked ajánljuk.

A cikka Bright Side angol nyelvű cikke nyomán készült.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet