Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.
Románia egyedinek számító kalandparkját százhúsz méterrel a föld alatt rendezték be 2012-ben, ahová a mászás és játékok öröme mellett főként a sós levegő jótékony hatásáért váltottak jegyet a turisták. A park fa- és fémszerkezete ma is ott áll, csak csütörtökre már ellepte a Korond-patakából bezúduló víz.
Nagy Levente, a vállalkozás résztulajdonosa volt az utolsó civilek egyike, aki elhagyta a bányát kedden este.
Kapcsolódó cikk
Víz alatt a járatok, omlanak a falak: először jelentek meg fotók az elárasztott parajdi sóbányáról
A Meteoplus Facebook-oldala szombaton először tett közzé belső felvételeket a vízzel elárasztott parajdi sóbányáról.
„Minden úgy maradt ott, mintha csak holnap nyitnánk” – fogalmazott a Székelyhonnak a vállalkozó, akinek ötven perce maradt arra, hogy mentse a menthetőt, miután megkapta a hírt.
Kedden este mentek le a mélybe, hogy mentsék a vállalkozásukból, amit tudnak. „Sajnos ma, ami fogható volt, ki kellet hozzam, ki kellett mentsem. Köszönöm a bányászoknak a segítséget, köszönöm az emelőkosarat, amit miattam visszaküldtek a mélybe. Köszönöm a három embernek, aki ma még lejött velem, tudva hogy otthon izgulnak, sírnak értünk, hogy nehogy bajunk essen” – írta akkor saját Facebook-oldalán a vállalkozó.
Kapcsolódó cikk
16 településen ihatatlan a csapvíz a parajdi bányakatasztrófa miatt
Tizenhat Maros megyei településen ihatatlan a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében, a hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek.
„Sajnos csak azt tudtuk kihozni, ami fogható volt. A bontáshoz és a teljes kimentéshez kellett volna egy daru is és még legalább tíz ember úgy 14–16 órára. Ennyi időt nem lehet veszélyben tartani embereket csupán a fa- és vasanyagokért.
„Ott maradt az egész szerkezet, ha újra kellene építeni, több százezer euróba kerülne” – mondta el később a Székelyhonnak Nagy Levente.
A bányában felállított oszlopok 15 méter magasak, értelemszerűen nem tudták kihozni azokat, csak két fuvart sikerült összehozniuk egy kis furgonnal. Így sikerült az utolsó percekben egy kétszer öt méteres ledpanelt kihozniuk, egy nagy teljesítményű sportkamerát, biztonsági felszereléseket, de ezek semmit sem érnek, ha nincs hol használni.
Kapcsolódó cikk
Most jött a hír: Mobil laborral vonult ki a katasztrófavédelem Jákob Zoltán leégett raktárához
Mi kerülthetett a levegőbe?
„Gyorsan kellett pakolni, mert amikor a hírt megkaptam, 600 kilométerre voltam Parajdtól, hét óra volt az út haza, és maradt 45-50 perc pakolni” – magyarázta a vállalkozó, aki bevallotta, az fáj neki a legjobban, hogy elveszítik a személyzetet, akik bíztak bennük, de ha teljesen bezár a bánya, akkor nem tudják, mi lesz velük.
„Egyelőre nincs semmi tervünk, lássuk, mi lesz a vége” – fogalmazta meg Nagy Levente a Székelyhonnak, majd elküldte az utolsó fotókat, amelyeket sikerült civilként készítenie a mindannyiunk által jól ismert sóbánya belső teréről.
