2018 igen termékeny év volt a magyar filmbemutatókat illetően, és kétségkívül remek alkotások láttak napvilágot. A legtöbbet vétek lenne kihagyni a TOP 5 listából. Válogatásunkban mégis megkíséreltük a lehetetlent, és összeszedtük az elmúlt év legbravúrosabb hazai alkotásait.
Napszállta
A nemzetközileg elismert, Oscar-díjas alkotó, Nemes Jeles László a Napszállta című filmben a háborúk előtti utolsó békés napokat viszi vászonra. A Saul fia sikerei után pedig mindenki lélegzetét visszafojtva várta a rendező legújabb filmkockáit.
1913 nyarán játszódik a történet, Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú idő után újra visszatér az Osztrák-Magyar Monarchiába.
Írisz a békés élet és nyugalom reményében jön haza, de egészen máshogy alakul az élete. Álma, hogy szülei nagy hírű kalapszalonjában dolgozhasson.
Ez a vágya azonban nem teljesülhet, az új szalontulajdonos ugyanis nem hajlandó együtt dolgozni a lánnyal. Ha pedig ez nem lenne elég, Írisznek egy éjszaka váratlan vendége érkezik és a furcsa idegen a bátyjáról érdeklődik. Nem is habozik sokáig, nyomozni kezd eltűnt családtagja és titkai után. Az árva lány számára ezáltal múltjának egy ismeretlen szelete tárul fel.
A neves családi örökség, a kalapszalon többé már nem otthon, sokkal inkább a megválaszolatlan kérdések rejtekhelyévé válik.
A egy ígéretes sztorit (a ritkán témaként választott sonderkommandós történetét) és a zseniális filmtechnikai ötletet (a 35 mm-t és azt, hogy a főszereplő arcát vagy tarkóját látjuk csak, a történéseket nem, azokat legfeljebb halljuk) nem tudta kimaxolni. Közönségsiker nem lett, az Akadémiát viszont megvette. Az eddigi kánontól eltérően, abszolút újító módon nyúlt a holokauszt témához.
Írisz pedig elhatározza, hogy tisztázza családja homályba vesző ügyeit. Küldetése által nem csak múltját, de jelenét, sőt, önmagát is megismeri.
Habár a Napszállta mind megjelenítésben, mind történetileg hasonló a Saul fiához, mégis tud valami újat nyújtani a nézők számára. Nemes Jeles László tökéletesen tükrözi a korhangulatot, a feszültség, a nyugtalanság belengi a filmkockákat. A fordulatos történetet a főszereplő perspektívájából látjuk, így nekünk is személyes ügyünkké válik a családi múltat övező tévhitek tisztázása.
Akit rabul ejtett a Saul fia, egészen biztosan nagy rajongója lesz a Napszálltának is.
Egy nap
Szilágyi Zsófia filmdrámája nem csak a nemzetközi filmkritikusok díját nyerte el, hanem a mi tetszésünket és rajongásunkat is.
Anna (Szamosi Zsófia) átlagos mindennapi életet él.
Családja van, látszólag boldog házassága, három szép gyermeke és a nyelvtanári állásából tudja finanszírozni maguknak mindazt, amire szükségük van.
A feszített tempó, a munkahely, az iskola és óvoda közötti ingázás azonban teljesen kimeríti. A mindennapi rohanásban a teendők annyira elhalmozzák, hogy reménytelenül elveszti a kontrollt élete felett. Folyamatosan félelmek és megválaszolatlan kérdések gyötrik. Mindeközben szünet nélkül emészti a gondolat, hogy férje megcsalja őt, és nem lesz képes rendbe hozni válságba került házasságát.
Cannes-ban a film elnyerte a FIPRESCI-díjat, aminek kiosztásakor mindig kifejezett figyelmet szentelnek a vállalkozó- és kezdeményező szellemnek. Úgy érzem, az Egy nap egyikben sem szűkölködött. Ha úgy tetszik, egy párbeszéd első mondata lehetne, ami egy férj és egy feleség, egy feleség és egy barát vagy akár két huszonéves között jön létre.
A filmdrámában megjelenített kérdések és problémák nem állnak messze tőlünk sem. Örökérvényű igazságok fogalmazódnak meg, miközben tükröt mutat minden néző számára: tulajdonképp a mi életünk is egy ilyen körforgásban merül ki. Az Egy nap segít ráébreszteni, hogy az, amit mi “jól megszokott rutinnak” hívunk, valójában csak véget nem érő hajsza és küzdelem önmagunkkal és a világgal.
Tökéletes választás azoknak, akik imádják a mély, elgondolkodtató filmeket és nem félnek szembenézni önmagukkal.
Genezis
Bogdán Árpád legújabb filmjére kíméletlenül szüksége volt már társadalmunknak. A Genezisnek talán végre sikerül lerombolnia a folytonos előítéleteket és rágalmakat, amik kétségkívül meghatározzák napjainkat.
Bogdán három történetet gyúrt össze, melyek ugyan összefonódnak, mégsem az események végkifejlete lesz majd az érdekes.
A film középpontjában egy roma kisfiút (Csordás Milán szereplésében) láthatunk, akinek élete egy szempillantás alatt többfelvonásos tragédiává alakul. Ismeretlen bűnözők gyújtják fel a házukat, és rajta kívül minden családtagja életét veszti.
Hogyan írjak egy filmről, ami nem tetszett, de szeretném, ha minél többen megnéznék? Ez járt a fejemben azóta, hogy láttam Bogdán Árpád Genezis című alkotását. Nagy várakozással ültem be a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál sajtóvetítésére, de a bemutató végére rendesen zavarba jöttem.
Az igazi áldozat azonban mégiscsak az életben maradt fiú, ezek után egész sorsát meghatározzák a diszkrimináció, a rasszizmus igazságtalanságai. A sikeres ügyvédnő (Cseh Annamária alakításában) az egyik tettes védelmét próbálja ellátni, de az ügy összetettebb, mint gondolná. A film történéseiben meghatározó szereplő lesz majd egy hallássérült lány (Illési Enikő Anna) is.
A film végére pedig kiderül, a három idegen sorsa miként fonódik össze, a kapcsolódási pont pedig a roma kisfiú családjának tragédiája.
Bogdán Árpád elsősorban nem egy jól megírt detektív sztorit akart vászonra vinni. Nem az a fontos, ki a tettes, mi az indíték, mi eredményezte a tragédiát. Sokkal inkább az eset hangulata, a valóságossága kap hangsúlyt. A mai embert már kevés minden mozgatja meg, korunk problémái olyan távolinak, idegennek tűnnek. A Genezis a rengeteg szimbólummal, biblikus utalással és mély, felkavaró üzenettel tudatosítja bennünk, hogy az egyes emberek életét valóban körbeszövik ezek az igazságtalanságok.
A Genezis mindenképpen beleturkál kicsit a lelki világunkba, gondolatokat ébreszt bennünk és a végén egyértelművé válik: legtöbbször a tragédiák írói… mi vagyunk.
Könnyű leckék
A listán biztos helye van Zurbó Dorottya Könnyű leckékcímű dokumentumfilmjének is, amelynek aktualitása és finom célzásai társadalmunk szűklátókörűségére abszolút meggyőzött minket.
Kafia múltjáról és otthonáról keveset tudunk, a történetet illetően ez nem is olyan lényeges.
A fiatal szomáliai lány Magyarországra menekül, miután anyja – szembeszállva a hagyományokkal és hitének elvárásaival – megszöktette, hogy esélyt adjon lányának az önmegvalósításra.
Jelenet A Filmből / Fotó: A Film Facebook-Oldala
Zurbó Dorottya azonban nem hagyja ennyiben a dolgot. A filmben folyamatosan a két, egymással szembenálló, más értékeket képviselő keresztény és muszlim kultúra vonásait jeleníti meg. Kafia pedig minden erejével küzd, hogy végre megtalálja kérdéseire a választ. Hogyan található meg Allah a keresztény Európában, valóban bűnnek számít-e felfedni mások előtt az arcát? És mennyire ítélhető el azért, mert nem veti magát alá valakinek, hanem saját maga határozza meg életét?
A történetben egy menekült kamaszlány életét ismerjük meg.
A film különlegességét a főszereplőben kavargó érzelmek, kérdések és gondolatok határozzák meg.
Zurbó Dorottya nem csak Kafia arca, de a mi szemünk elől is lerántja a leplet. Megmutatja, milyen nehéz beilleszkedni egy közösségbe, alkalmazkodni az új szokásokhoz és hagyományokhoz.
Jelenet A Filmből / Fotó: A Film Facebook-Oldala
Kafia ugyan ügyesen csinálja mindezt, mégis elképesztő látni, hogy mennyire nehéz megfelelni a nyugati civilizációnak, miközben nem akarja elveszteni önmagát sem.
Ruben Brandt, a gyűjtő
Milorad Krstić rendezésében látott napvilágot 2018 egyik legkreatívabb magyar animációja, melyet Oscarra is jelöltek. A lélegzetelállító megjelenítés, a több szálon futó, fordulatokban gazdag cselekmény, a karakterek cselekedeteinek pszichológiája egyszerűen elképesztő.
A látvány pedig képes annyira lefoglalni, hogy elfelejtettünk levegőt venni is.
Ruben Brandt (Rubens és Rembrandt nevének ötvözetéből) művészet- és pszichoterapeuta élete látszólag kifogástalan. Az önfeledt boldogság és elégedettség érzete helyett azonban folytonos félelem keríti hatalmába. Rubent leküzdhetetlen rémálmok és látomások gyötrik, melyekben ráadásul a leghíresebb festők karakterei jelennek meg. Ugyan terápiájának mottója, hogy a félelmek leküzdése ellen csak a szembenézés segíthet, ő képtelen erre.
A Ruben Brandt, a gyűjtő képzőművészeti és pszichoterapikus témát jár körbe. Azonban mindezt szórakoztató és érdekes köntösbe csomagolva. Milorad Kristic rendezőnek ez az első játékfilmje, ennek ellenére máris Oscar-díjra is esélyes, hiszen jelölést kapott. A rendező eddig egyetlen rövidfilmet jegyzett, a My Baby Left Me című munkája egyből el is hozott egy Ezüst Medvét az 1995-ös Berlini Filmfesztiválról.
Mindeközben Kowalski detektív nyomoz a művészettörténet legjelentősebb, de immáron eltűnt festményei után.
Ijesztő gyorsasággal válnak füstté a világ leghíresebb műalkotásai. A bűncselekmények közötti összefüggés pedig egyértelmű.
De vajon ki állhat a dolog mögött, és mi az indíték? Az animáció különlegessége, hogy a figurák a Picasso által festett karakterek stílusjegyeit viselik.
Jelenet A Filmből / Fotó: Ruben Brandt Ltd.
Ha pedig szemfüles az ember, szinte minden második kis képkockában felfedezhető egy-egy rejtett műalkotás. Az utcai plakátokon, a szobák falain, az újságok címlapján is visszaköszön ránk egy-egy remekmű.
A történetnek ugyan nincs szívekig hatoló mondanivalója, de talán nincs is rá szükség. A hibátlan kivitelezés, a műalkotások feltűnése és az egész cselekmény pszichológiai háttere kárpótol mindezért. Az animáció szerelmeseinek, művészetkedvelőknek és lélekkurkászóknak biztos befutó, és méltó az első helyre is.
A Tisza Párt kötcsei rendezvényén kíméletlen politikai húzással rántották le a leplet a formáció legújabb, komoly gazdasági háttérrel rendelkező kulcsfigurájáról, akit az emberek is jobban megismerhettek az eseményen.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai házkutatása után Tarr Zoltán kulturális miniszter egy megdöbbentő videóban mutatta be, hogy elődje, Hankó Balázs idejében több száz zsáknyi, az NKA-botrányhoz köthető iratot daráltak le a minisztérium alagsorában.
A Tisza-kormány, Melléthei-Barna Márton képviselő vezetésével, átfogó Alaptörvény-módosítást indított, melynek célja a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő limitálása, ami megakadályozná Orbán Viktor visszatérését, valamint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása Magyar Péter ígéretének megfelelően.
A keddi, puskaporos hangulatú parlamenti ülésen egy váratlan közjáték zavarta meg a felszólalásokat, amikor Magyar Péter miniszterelnök közvetlenül Gulyás Gergely frakcióvezetőhöz lépett a Tóth Gábor kinevezése körüli vita során.
Bordás Gábor öt év után elhagyta a Miniszterelnöki Kormányiroda élét – az intézményt, amelyet Orbán Viktor 2018-ban hozott létre, hogy személyesen felügyelje a kormánydöntések előkészítését. Az új államtitkár Ducsay Zsuzsanna Ágnes jogász lett.
Orbán Viktor az európai átlagbérhez viszonyítva a legmagasabb miniszterelnöki fizetést kapta a kontinensen. Magyar Péter 2,5 milliós plafonnal havi 4-5 millió forintról mond le – és ez csak a jéghegy csúcsa.
Berki Ákos, az Országgyűlés 22 éves, legfiatalabb képviselője nem veszi fel a benzinkártyát – és most nyilvánosan felszólította nógrádi fideszes és Mi Hazánkos képviselőtársait, hogy tegyék ugyanezt. Kiderült: a képviselői jegyzőknek kávézási keretük is van közpénzből.
Balásy Gyula könnyekkel jelentette be, hogy 80 milliárd forint értékű cégeit felajánlja az államnak – Hadházy Ákos egyetlen mondatban válaszolt: „valójában a nagy semmit érik.”
Hangfelvétel bizonyítja: Tasó László leköszönő fideszes képviselő veréssel fenyegette meg azt a munkavezetőt, aki közpénztolvajnak nevezte, és aki éppen azt tárta fel, hogyan használja az általa alapított látogatóközpont az önkormányzat vízét.
Magyar Péter egy Facebook-bejegyzéssel szinte teljessé tette a Tisza-kormány névsorát – és a kulturális tárca élére kerülő Tarr Zoltán kinevezése azonnal vitát váltott ki arról, mit jelent a kultúra „politikai befolyás alóli felszabadítása”.
23 évet töltött a TV2-nél, közben nyíltan a Tisza Pártra szavazott – és most először mondta el részletesen, hogy miért marad mégis a csatornánál, és mitől félt, mitől nem.
Magyar Péter édesanyja nem hallgatott – és amit Deutsch Tamásnak üzent, az egyszerre volt jogi pontosítás, személyes visszavágás és nyilvános leckéztetés.
Négy évad, számtalan élő adás és egy mentálisan megterhelő év után Miller Dávid búcsút int az X-Faktornak – és döntése azonnal magával rántotta Pápai Jocit is.
Orbán Viktor, Kövér László és Rogán Antal kint, Szijjártó Péter és Lázár János bent – a Fidesz hétfőn bemutatta azt az 52 fős frakciót, amellyel ellenzékből próbál majd talpra állni.
Magyar Péter kedd reggel egyetlen mondattal blokkolta Szijjártó Péter parlamenti karrierjét – és aki azt hitte, hogy a volt külügyminiszter az ellenzéki padsorokból csendes szereplő marad, azt most alaposan meglepte a leendő miniszterelnök.
Orbán Viktor leghűségesebb rappere, aki verset írt hozzá, műsorában szerepeltette és a kampány végéig mellette állt, most egyetlen mondattal söpörte le az asztalról a politikai elemzéseket – és amit mondott, az mindenkit váratlanul ért.
Demeter Szilárd a Fidesz választási veresége után éles kritikával illette a magyar kulturális intézményrendszert, kijelentve, hogy a fiatalok nemzeti kultúrából való „kicsúszása” vezetett a politikai kudarchoz.
A Forbes megkérdezte a NER leggazdagabb vállalkozóit a kormányváltás után – Tiborcz István, Orbán Viktor veje is reagált, méghozzá feltűnően diplomatikusan.
Magyar Péter az oktatási miniszter kiválasztásáról egyeztetni akaró iskolaigazgatókat kérte számon, hogy négy éve miért nem voltak ilyen hangosak – Pankotai Lili pedig pontosan ugyanezt a kérdést tette fel vissza Magyar Péternek.
Hadházy Ákos tíz év után hagyja el a parlamentet, és visszatér a szekszárdi állatorvosi praxishoz – de mielőtt búcsút intett, pontosan elmondta, kit szeretne börtönben látni, és milyen feltétellel térne vissza a közéletbe.
Nagy Feró az ATV-nek adott nyilatkozatában három mondatban lezárta a Fidesz vereségének kérdését – de amit mondott, az sokkal többet elárul a párt jövőjéről, mint egy egyszerű beletörődésnél.
Magyar Péter a választási győzelem után egy kétéves fotóval és néhány tőmondattal összegezte azt az utat, amely a 2024 márciusi Partizán-interjútól a miniszterelnöki pozícióig vezetett – és amelynek nyomait az arcán is viseli.
eszenszky Zsolt jobboldali publicista megtalálta a Fidesz történelmi vereségének igazi okát – és az nem Matolcsy György, nem a gazdasági válság, hanem Orbán Viktor 2025-ös indiai útja, ahol a publicista szerint a miniszterelnök tudtán kívül bálványimádást követett el, és ezzel kaput nyitott a gonosz szellemek előtt.
Varga Attila TV2-s műsorvezető a Fidesz választási veresége után sorra törölte az Orbánt és a Fideszт nyíltan támogató Facebook-bejegyzéseit – miközben iparági források szerint éppen Gönczi Gábor megüresedő esti Tények-székébe pályázik.
Dopeman bejelentette, hogy visszaadja a józsefvárosi díszpolgári címét – Pikó András polgármester pedig egyetlen mondattal megmutatta, hogy ez pontosan olyan gesztus, mintha ő adná vissza a Fidesz-tagságát: egyik sem létezik.
Kocsis Máté éles hangvételű posztban reagált a 2026-os választási eredményekre, ahol nemcsak a vereség okait kereste, hanem nyíltan árulónak nevezte a korábban kormánypárti körökben népszerű Borbás Marcsit.
A Fidesz ikonikus megmondóembere, Bayer Zsolt a Magyar Nemzet legfrissebb podcastjában kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról a sokkról, amit a Tisza Párt kétharmados győzelme okozott a kormánypárti táborban.
A választási sokk után megtörte a csendet Matolcsy György, aki a szűkösség helyett a korlátlan bőség és a vállalkozói forradalom eljövetelét vizionálja a magyaroknak.
Hivatalosan is megkezdődött a mozgás a közmédia legfelsőbb döntéshozó szerveiben, miután a választási eredményekre hivatkozva dr. Silhavy Máté Tibor bejelentette távozását.
A győri hulladékgazdálkodási botrány bírósági tárgyalásán Dézsi Csaba András ex-polgármester tanúként jelent meg, ahol abszurdnak nevezte az ellene felhozott maffiafőnöki vádakat.
A választási sokkot követően Szentkirályi Alexandra megtörte a csendet, és a jól ismert narratívához visszanyúlva máris kijelölte a politikai irányt a következő évekre.
Pattanásig feszült a hangulat a közmédia Kunigunda úti székházában, ahol Magyar Péter váratlan népszerűsége az alkalmazottak körében állítólag retorziókat vont maga után a vezetőség részéről.
Egy titokban rögzített hangfelvétel rántotta le a leplet az MTVA belső válságáról, ahol Németh Zsolt csatornaigazgató már a Tisza Párt győzelme utáni túlélési stratégiákat vázolta fel a munkatársaknak.
Hatalmas belső feszültség robbant ki a nemzeti hírügynökségnél, ahol a dolgozók közös állománygyűlés után követelik a független hírszolgáltatás helyreállítását és a politikai kontroll megszüntetését.
A Kreml váratlanul hűvös és távolságtartó nyilatkozattal reagált Orbán Viktor választási vereségére, miközben már a Magyar Péter vezette új kormánnyal való együttműködés lehetőségét keresik.
