Genezis: Beszélnünk kell az ország szégyenéről!

Hogyan írjak egy filmről, ami nem tetszett, de szeretném, ha minél többen megnéznék? Ez járt a fejemben azóta, hogy láttam Bogdán Árpád Genezis című alkotását. Nagy várakozással ültem be a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál sajtóvetítésére, de a bemutató végére rendesen zavarba jöttem.

A Genezis ugyanis egy nagyon fontos film! Örülök, hogy elkészült. Azt a körülbelül tíz évvel ezelőtti, rasszista indíttatású gyilkosságsorozatot dolgozza fel, ami megrázta az országot. A téma most újra előkerült, és jó, hogy így van, mert erről nem lehet eleget beszélni. A filmes feldolgozás azonban véleményem szerint nem maxolta ki a történetben rejlő lehetőségeket. Úgy éreztem, nem igazán tudott közel kerülni hozzám, pedig én nagyon akartam.

Emberi módon megmutatni az embertelenséget

Bogdán Árpád a bűncselekményt magát is ábrázolja, de fókusza sokkal inkább a megrendítő események következményeinek egyes emberi sorsokon keresztül történő bemutatására irányul. Nagyon jó elgondolás ez, hiszen ami személyes, az mindig könnyebben átélhető. Közelebb tudja hozni a nézőhöz a traumát, annak feldolgozását, és talán egyfajta megkönnyebbüléshez is elvezet.

Ami a film felépítését illeti, Bogdán Árpád azt a megoldást választotta, hogy a poszttraumás történéseket három személy sorsán keresztül, szigorú egymásutánban mutatja be. Ennek megfelelően a Genezis 3 fejezetre tagolódik, és a fejezetcímek a főszereplőik nevét viselik. Először a gyújtogatást túlélő kisfiú történetét látjuk, majd az egyik elkövető barátnőjét követi a kamera, a zárásban pedig a bűntényben részt vett egyik szereplő védelmére felkért ügyvédnő sorsa tárul fel.

12282077 Cb1332F8B3F7B155Cc8E20289A85Ed4B Wm
Bogdán Árpád: Genezis / Fotó: Mirage Film

Egykori jogász énem azt is mondhatná, hogy a sértett, a vádlott és a védő büntető-eljárásjogi hármasa köré épül a film. Felvillan a bírósági tárgyalás képe is, a rendező azonban nem az ítélet és nem az ítélkezés oldaláról közelíti meg a problémát. Így az elkövetőket is csak egy rövid jelenet erejéig látjuk. Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című dokumentumfilmjében már feldolgozta a tárgyalássorozatot.

A Genezis, mint látni fogjuk, nem is bírná el még a büntetőper és a vádlottak történetének bemutatását is. Bogdán Árpád a vetítés utáni beszélgetésen elmondta, hogy célja a tragikus eseményeknek a társadalom legkisebb egységére, a családra gyakorolt hatásának az elemzése volt. A rendező ezt a filmes keretek között a lehető legszélesebb társadalmi merítés alapján szerette volna megvalósítani. Ennek a vállalásnak a Genezis maximálisan eleget is tesz.

Az egyes részek között azonban nincs átjárás. Az az érzésem, jóval hatásosabb lehetne, ha a fejezetek hermetikus különválasztása helyett a film a három főszereplő történetét párhuzamosan, egymásba fonódva, egymásra reflektálva mondaná el.

Így elkerülhető lenne a későbbi epizódokban, hogy már nem emlékszünk, mi is történt ugyanakkor a másik szereplővel. Organikusabb hatást érne el, és izgalmasabb élményt nyújtana az emberi sorsok összefonódását egyidejűleg látni.

Rögtön kapunk egy gyomrost

Az első fejezet a roma kisfiú, Ricsi történetét mutatja be, akinek a családja életét veszti a házukba dobált Molotov-koktélok okozta tűzben. Egyetlen közeli hozzátartozója maradt csak, az édesapja, aki falopásért börtönben ül. Eszembe jut, hogy egyetemi éveim alatt részt vettem egy büntetőper bírósági tárgyalásán. Az eljárás alá vont skinheadek szintén Molotov-koktélokkal támadtak cigány családok otthonaira.

A mai napig emlékszem, milyen felkavaró volt hallgatni a vádirat ismertetését, és mennyire féltem, amikor a folyosón körénk gyűltek a vádlottak. Mindezt a jelenetet most egy hatalmas vetítővásznon látni, igazán gyomorszorító volt.

Ennek a szégyenteljes és felfoghatatlan bűncselekménynek az ábrázolása a film legerősebb része. Rögtön beránt az események közepébe.

Genezis
Bogdán Árpád Rendező A Genezis Forgatásán Cseh Anna Máriával És Ravasz Tamással / Fotó: Bordás

Aztán meg összefacsarodik a szívünk, amikor látjuk, a szerencsétlen kisgyermek hogyan próbálja feldolgozni a családjával történteket. Szomorúan nézzük, miként viszonyul a számára felfoghatatlan, rideg és kíméletlen világhoz édesanyja és szerettei elvesztése után.

Nehéz szülés

A második fejezetben a gyilkosokat szállító egyik vádlott barátnőjét, Virágot ismerjük meg. A hallássérült kamaszlány is szenved valamitől, bár ennek oka csak részben és csak később derül ki. Valamiért túl sokat akar elmondani róla a rendező. A sok történetszál (konfliktusos kapcsolat az anyával, úszóedzések, íjászkodás, eb telepi önkénteskedés, járvány a kutyák között, stb.) inkább széttartó, mintsem, hogy előrevinné a történetmondást. A film itt kezd egyértelműen veszíteni a lendületéből.

Virág halmozottan hátrányos életét tovább sújtja, hogy terhes lesz. A hasában egy új élettel talán a remény és újrakezdés szimbóluma van elrejtve.

A döntés azonban a lány kezében van, és nagyon sok mindent kell mérlegelnie és rengeteg hatás éri, mire sorsfordító lépésre szánja el magát.

És megszólal a fehér lelkiismeret

A harmadik rész Hanna története. Az ügyvédnő nem tud megbirkózni kislánya elvesztésével. E tragédiára már-már a házassága is rámegy. Ebben a lelkiállapotában találja meg őt a megbízás, hogy vállalja el Virág szerelmének a védelmét.

Genezis (Genesis) – Árpád Bogdán Film Trailer (Berlinale 2018)

✪ SUBSCRIBE: http://bit.ly/2FpID5t The three stories within Genesis are rooted in the biblical notion of family: a woman in her late thirties rediscovers the…

Lelkiismerete és gyermeke emléke nem hagyja nyugodni, így egy ponton kénytelen súlyos döntést hozni. Magánéletét tekintve pedig egy új élet felvállalása irányában is komoly elhatározásra jut.

Szimbólumok szövevényes szimbiózisa

A film tele van bibliai és egyéb népmesei utalásokkal, eredetmítoszokkal. Többször visszatér például a mindent elpusztító, ugyanakkor megtisztító tűz és a vízbe merülés, megtisztulás, újjászületés motívuma. Személy szerint rajongok a szimbolikáért, szeretem megfejteni, hogy mi mire utalhat és mi a jelentése. Azonban ezek alkalmazása akkor ütős, ha nem öncélú és semmiképpen sem didaktikus.

Az egyes motívumok és metaforák már-már fájóan gyakori ismételgetése inkább irritációt vált ki a nézőből egy idő után, mintsem csodálatot.

Ilyen a túlságosan sokszor ki-és bekapcsolt hallókészülék, a vissza-visszatérő merülések: a kisfiú, a tini lány és az ügyvédnő is elmerülnek a kád vagy az uszoda vízében, de említhetném az önkínzásos jelenetet a futópadon. Úgy tűnik, a motívumok zsúfolása szétfeszíti a film kereteit. Nem jó, ha a túlhangsúlyozott és esztétizáló jelentőséggel bíró szimbolika eltereli a figyelmet a fő mondanivalóról.

120 percre akkor szabad igénybe venni a nézőt, ha a történet, a képi világ, a vágások, a színészi játék, stb. simán viszi magával. És azt mondja, ejha, észre sem vettem, hogy elröpült két óra! A Genezis alatt én folyton az órámat néztem, hogy mikor lesz már vége. Kevésbé túlterhelt szimbólumrendszerrel talán nem éreztem volna unalmasnak, vontatottnak az egyébként fontos üzenetet hordozó filmet.

Genezis 1
Csordás Milán / Bogdán Árpád: Genezis / Fotó: Mirage Film

Ha a lényeges dolgokat el lehet mesélni, mondjuk, 90 percben, akkor egy feszesebb, tömörebb, a lényegre koncentráló elbeszélés talán közelebb kerül a nézőhöz. Félő, hogy a Dobos Tamás operatőrnek köszönhető, gyönyörűen fényképezett, sokszor költői képek elveszhetnek a zsúfolt szimbólumrendszer takarásában. Ilyen emlékezetes pillanatkép a hullazsák mögül kikukucskáló kisfiú csodaszép őzike szeme, felette a tajtékos ég.

Vigyázat: a történelem ismétli önmagát!

A legtermészetesebb és leghitelesebb alakítás a kisfiút játszó Csordás Miláné, noha ő amatőr szereplő, ráadásul még csak egy kiskölyök volt a forgatások alatt. Ahhoz képest, hogy a hallássérült lányt megformáló Illési Enikő Anna sem profi színész, játékával alapvetően nem volt gond. Azért mégis a film javára vált volna, ha a hangján még dolgoznak kicsit az utómunkában, hogy természetesebbnek hasson. A modellből lett Cseh Anna Marie az egyetlen, színészi tapasztalatokkal rendelkező szereplő.

Időnként sikerül elkapnia a folyton kiboruló ügyvédnő karakterét, játékáról összességében mégsem lehet elmondani, hogy sokszínű lenne. Bogdán Árpád rajtuk kívül sok amatőrt alkalmazott a filmben, ami sajnos főleg a párbeszédes részeknél volt érezhető.

Az önmagukba zárt fejezeteket az anya-gyermek kapcsolat láthatatlan fonala köti össze. Az első fejezetben egy gyermek elveszíti az édesanyját, a másodikban megfogan, a harmadikban pedig meghal. A három egymástól mereven elkülönített történet és főhőseik a film legvégén aztán egy huszáros vágással ténylegesen összetalálkoznak. A befejezés, ami miatt gyakran a rendezőnek szegezik a kérdést, idealisztikusnak tűnhet. Arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy oldja a megelőző 120 perc minden feszültségét.

2018020298
Illési Enikő Anna / Bogdán Árpád: Genezis / Fotó: Mirage Film

Igazi katarzis nincs, mert olyan előzmények után, amiket Bogdán Árpád bemutat, nem is nagyon lehet. De hitet és reményt ad, ami viszont bőven ráfér erre az országra. Mementó ez a film, hogy ne felejtsük el a történelmi bűnöket. Figyeljünk arra, hogy aljas plakátkampányok, egyes személyek vagy társadalmi csoportok démonizálása, mesterségesen keltett gyűlölet simán a Genezisben bemutatott szégyenteljes bűntényekhez vezethet! Inkább tanulni kellene a hibákból, belátni a tévedéseket, hogy fel lehessen dolgozni még a legszörnyűbb tragédiákat is, és tovább lehessen lépni egy emberhez méltóbb élet irányába! Ezért kell beszélnünk róla!

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból