Magyar Péter október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal megnyitja az ügynökaktákat – de egy jogászprofesszor és egy volt miniszterelnök is figyelmeztet: a teljes nyilvánosság éppen azokat védheti meg, akiket a legjobban kellene felelősségre vonni.
Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentette: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal egyeztetett az ügynökakták és a hírhedt mágnesszalagok titkosításának teljes feloldásáról. Az ígéret szerint október 22-én – egy nappal az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt – nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik a meglévő iratanyagot. Emellett vizsgálóbizottságot hoznak létre az 1988 és 2000 közötti privatizáció „szabad rablásának” feltárására, különös tekintettel az esetleges állambiztonsági érintettségre. Ruff Bálint leendő miniszterelnökségi miniszter megerősítette: az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legkevesebb kitakarással kerüljön nyilvánosságra az anyag.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter olyan fotót osztott meg, amitől elolvadtak a kommentelők – így zajlott Ruff Bálint miniszteri kinevezésének napja
Magyar Péter szerdán bejelentette: Ruff Bálint politikai tanácsadó, a Partizán Vétó műsorának állandó vendége lesz a leendő Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere. A kinevezés körül azonnal viták, közlemények és egy csípős Török Gábor-posztot kavaró nap következett.
A bejelentés a rendszerváltás egyik leghosszabb ideje halogatott ígéretét váltja valóra. 1990. május 25-én, az Antall-kormány hivatalba lépése után alig két nappal Horváth Balázs belügyminiszter utasítására leltárt készítettek a hálózati személyek kartonjairól – összesen 43 983 kartont zártak fémkonténerekbe. Az intézkedés részben a Dunagate-botrány miatt vált szükségessé: kiderült, hogy az állampárt iratokat kezdett megsemmisíteni, és hogy az állambiztonság belső elhárítási osztálya telefon-lehallgatással, levéltitok megsértésével és ügynöki jelentések alapján gyűjtött információkat ellenzéki pártokról. Azóta az akták jelenlegi szabályozás szerint egészen 2060-ig nem megismerhetők.
Hack Péter figyelmeztetése: a névsor igen, a teljes akta nem
Hack Péter jogászprofesszor – aki 1990-ben Demszky Gáborral közösen terjesztett be törvényjavaslatot az ügynökkérdés rendezésére – nem ért egyet a teljes aktanyilvánosság bevezetésével, még ha az ügynökök névsorának közzétételét helyesli is. Érvelése szerint a teljes aktanyilvánosság nem az egykori ügynököket, hanem inkább a megfigyelt személyeket, az áldozatokat hozná lehetetlen helyzetbe. Hosszú évtizedek után derülne ki például, ki kit csalt meg – súlyosan sérülne az áldozatok magánélethez való joga. „Kétségkívül voltak ügynökök, akiket megzsaroltak, de 36 év alatt lett volna idejük szembenézni a múltjukkal” – fogalmazott. Az átvilágítási törvény 1994-től 2004-ig működött, de Hack szerint a törvényi feltételek olyanok voltak, hogy „alapján gyakorlatilag senkit sem lehetett kiszűrni.”
Kapcsolódó cikk
„Nincs több titkolózás!” – Magyar Péter kőkemény bosszút és az ügynökakták megnyitását ígéri a győzelem után
Magyar Péter a választások előestéjén kemény elszámoltatást és a sötét múltat feltáró ügynökakták azonnali megnyitását helyezte kilátásba a Tisza Párt győzelme esetén.
Az elmúlt évtizedekben számos ismert személy ügynökmúltja vált nyilvánossá – jelzésértékű, hogy szinte mindegyikük esetében az együttműködés körülménye volt a legvitatottabb kérdés. Csurka Istvánt az internálás alatt, kényszer hatására szervezték be, és azt állítja, soha nem írt jelentést. Szabó István filmrendezőt háromnapos fogva tartása végén engedték el azzal, hogy beiratkozik besúgónak – állítása szerint ezzel mentett meg egy osztálytársát az akasztástól. Molnár Gál Pétert szexuális másságával zsarolták meg. Novák Dezső olimpiai bajnokot óracsempészet miatt állították elő, és a büntetőeljárás vagy a beszervezés közül kellett választania. Vikidál Gyula zenésztársairól küldött jelentéseket, köztük Nagy Feróról – akitől személyesen kért bocsánatot.
Boross Péter: aki legjobban süllyedt, az úszhat meg legjobban
Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere és korábbi miniszterelnöke egy 2018-ban megjelent életrajzi kötetben fogalmazta meg aggályait az ügynöklista nyilvánosságra hozásáról. Érvelése szinte ellentétes azzal az intuícióval, amelyre Magyar Péter ígérete épül: szerinte ha nyilvánosságra hoznák az ügynökök névsorát, éppen azok úsznák meg, akik a hetvenes és nyolcvanas években is besúgók voltak – mert az ő aktáikat a Dunagate idején megsemmisítették –, és azok kerülnének hírbe, akiket a hatvanas évek sokkal fojtottabb légkörében szerveztek be. „Ezért is felelőtlennek tartom tényként állítani bárkiről, hogy ügynök volt” – jelentette ki. Konkrét példáján egy főiskolás fiatalember esetét mutatta be, akit egy futballmeccs utáni megjegyzés miatt kaptak el, és a kirúgás vagy az aláírás közül kellett választania – majd egy év múlva „erősítésre” szólították fel, amit megtagadott, és kizárták.
Kapcsolódó cikk
„Egy nappal az 1956-os forradalom évfordulója előtt” – Magyar Péter most lerántotta a leplet arról, mikor és hogyan hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat
34 éve várt erre az ország – Magyar Péter most bejelentette, hogy október 22-én megnyílnak az ügynökakták, és ezzel teljesül a rendszerváltás egyik legfontosabb beváltatlan ígérete.
Boross figyelmeztetése azért különösen fontos most, mert a rendelkezésre álló iratanyag egyenlőtlen: rengeteg hézagos dokumentum van, és éppen a legaktívabb, legkésőbbi besúgók aktái hiányoznak a legnagyobb valószínűséggel. Ez azt jelenti, hogy az október 22-én megnyíló adatbázis nem a teljes valóságot tárja fel, hanem a megmaradtakét – ami torz képet adhat.
Az ügynökkérdés rendezése 36 éve várat magára – de az, hogy október 22-én mit lehet majd megtalálni az adatbázisban, és kit lehet majd nem megtalálni, legalább annyit elárul a rendszerről, mint maga a nyilvánosságra kerülő tartalom.
Magyar Péter bejelentése elsősorban szimbolikus súlyú: az 1956-os forradalom évfordulója előtti egy napra időzített megnyitó az átláthatóság és az elszámoltatás jelképeként értelmezhető. Hogy ez a valóságban mit jelent, azt az fogja megmutatni, hogy az iratanyag mennyire teljes, mennyi kitakarással jelenik meg, és hogy az ígért vizsgálóbizottság hogyan kezeli majd azokat az eseteket, ahol az aktanyilvánosság és az áldozatok magánélethez való joga kerülnek egymással szembe. Hack Péter és Boross Péter figyelmeztetése nem az átláthatóság ellen szól – hanem arra emlékeztet, hogy egy diktatúra titkait nem lehet egyetlen nap alatt, következmények nélkül felnyitni.
Kapcsolódó cikk
Visszatámadott Konok Péter: Gyurcsány Ferenc mellett Fábry Sándor is besúgó lehetett
Neki sincs bizonyítéka rá.
