Hankó Balázs és a kulturális pénzosztó gépezet újabb elképesztő titkait tárták fel a nyomozók és az oknyomozó újságírók a napokban. Vajon a 900 millió forintos alföldi pénzszivattyú csak a jéghegy csúcsa a hazai művészeti támogatások évtizedes kifosztásában?
Hankó Balázs és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) korábbi vezetése körül napról napra szorul a hurok a friss botrányokban. Az országos botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a kultúrára szánt pénzekből több százmillió forint vándorolt a volt kormánypárt politikusaihoz köthető megyei civil szervezetekhez. A nyomozók az áprilisi házkutatások során bukkantak azokra a dokumentumokra, amelyek bizonyítják a politikai megrendelések alapján történt közpénz-elosztást a hivatalokban. A most feltárt 900 milliós tétel Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből került elő a számlákon. Meddig érhetnek a szálak a minisztériumi hierarchiában, ha a megyei káderek ennyire nyíltan tömhették a zsebüket a kultúra álcája alatt?
A fideszes hálózat a legváltozatosabb formákban csapolta meg a nemzeti alapot. Egy kiskunhalasi vállalkozó, aki egy veszteséges építőipari céget is vezet, 81 millió forintot kapott prevencióra és közösségépítésre az egyesületén keresztül. Békésben egy helyi hokiedző, aki ellen ötrendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt emeltek vádat, szintén milliókat vihetett haza a kasszából. A pénzek sok esetben olyan alapítványokhoz kerültek, amelyek közvetlenül egy-egy kormánypárti polgármesterhez vagy helyi képviselőhöz tartoztak az Alföldön. Képes lesz-e az új kormányzat visszaszerezni ezeket az eltüntetett milliókat azoktól az egyesületektől, amelyek már régen felélték a támogatásokat a kampányokban?
Hankó Balázs minisztersége idején kiépült megyei pénzszivattyúk
A Békés megyei adatok mutatják meg a legjobban a pénzosztás gátlástalan mértékét. A Csabai Kolbászfesztivál mögött álló vállalkozás, amelynek eseményein korábban maga Orbán Viktor is kolbászt töltött, 100 millió forintos extra forráshoz jutott az NKA-tól. Ugyanennyit vihetett haza a békéssámsoni polgármester alapítványa is egyetlen aláírással. A helyi fideszes káderek, alpolgármesterek és kampányarcok sorra alapították az egyesületeket, hogy hozzáférjenek a központi forrásokhoz a fővárosból. Mi lesz a sorsa azoknak az egykor befolyásos megyei uraknak, akik a lebukás után most a bíróság előtt kénytelenek magyarázkodni a tetteik miatt?
A botrány szálai Csongrád és Bács-Kiskun megyében is magasra vezetnek az egykori politikai elit köreiben. Szegeden egy korábbi fideszes jelölt takarítócégéhez bejelentett alapítvány kapott 40 milliót, míg Kecskeméten a helyi képviselők sorba álltak az 5-10 milliós juttatásokért. A rendszer lényege az volt, hogy a pénzeket a helyi közösségek építése helyett a párt holdudvarának életben tartására és a kampányok finanszírozására fordították a falvakban. Vajon a most napvilágra került dokumentumok alapján a rendőrség hamarosan újabb letartóztatási hullámot indít a vidéki polgármesteri hivatalokban is?
Bús Balázs letartóztatása és az uszoda zsargon lelepleződése
Bús Balázs volt óbudai polgármester és az NKA korábbi alelnöke már a rácsok mögött várja a nyomozás fejleményeit a fővárosban. A Kecskeméti Járásbíróság a múlt héten 30 napra rendelte el az egykor érinthetetlen politikus előzetes letartóztatását a hivatali visszaélések gyanúja miatt. A titokban osztogatott gázsik ügye akkor robbant ki, amikor Molnár Áron színész nyilvánosan beszélt a kormánypárti kampányokban részt vevő zenészek NKA-s kifizetéseiről. A nyomozók szerint a rendszer egy Cosa Nostrát idéző zárt hálózatként működött, amelyet a bennfentesek uszodaként emlegettek az egymás közötti levelezésekben. Ki lehetett az a legfelsőbb politikai vezető, aki az uszoda mestereként irányította ezeket a milliárdos kifizetéseket a háttérből?
Kapcsolódó cikk
„Törvénytelen döntést hoztak!” – Megtörte a csendet a vezetőszáron elvezetett Bús Balázs fideszes polgármester
Bús Balázs és a Nemzeti Kulturális Alap körüli kiterjedt botrány csütörtökön egy drámai, kamerák kereszttüzében zajló bírósági tárgyaláson érte el az eddigi legmagasabb forráspontját. Az ország egykori, érinthetetlennek hitt döntéshozóját bilincsben és vezetőszáron kísérték be az épületbe, miután az igazságszolgáltatás gépezete kíméletlenül lecsapott a kulturális milliárdok elosztóira. Vajon mi vezetett odáig, hogy az elit egyik legfontosabb figurája egy börtöncella felé tartó rabszállítóban végezze?
A letartóztatások híre azonnali pánikot keltett a korábban támogatott sztárok és szervezetek körében a médiában. A lebukás elkerülése érdekében az elmúlt napokban sorra utalták vissza a kapott milliókat a szereplők az államkincstárnak. Kis Grófo és Muri Enikő után egyre többen próbálnak szabadulni a terhelő forrásoktól, így az eltűnt 17 milliárd forintból már 2 milliárd visszakerült az államhoz. A kulturális ügyekért felelős miniszter, Tarr Zoltán világossá tette, hogy a nyomozás nem áll meg a visszafizetéseknél, a cél a teljes láncolat felderítése a minisztériumokban. Hány kormánypárti híresség karrierje törhet még derékba, amikor az ügyészség hamarosan nyilvánosságra hozza a titkos kifizetési listák teljes névsorát?
A gyűjtés eredményei szerint az eddig beazonosított 900 millió forintnyi támogatás csupán egy meglehetősen konzervatív becslés, mivel a rendszerben rengeteg olyan, pártkötődés nélkülinek álcázott, érthetetlen kifizetés is történt az elmúlt években, amelyek valódi haszonélvezőit még vizsgálják a hatóságok.
Az NKA-botrány és az alföldi közpénzszivattyúk leleplezése a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsúlyosabb korrupciós ügyeként íródik be a hazai krónikákba. A letartóztatások és a pénzvisszafizetések egyértelműen jelzik, hogy a korábban érinthetetlennek hitt maffiaszerű hálózatok is sebezhetővé váltak a politikai klímaváltozás után az országban. A nyomozók munkája most kezdődik igazán, hiszen a megyei egyesületek papírjainak átvizsgálása további rejtett vagyonokhoz vezethet a vidéki Magyarországon. A kérdés már csupán az, hogy a vádhatóság képes lesz-e a piramis csúcsáig eljutni, és felelősségre vonni azokat is, akik ezt a gigantikus, kultúrára hivatkozó pénzmosodát megtervezték a hatalom csúcsán.
Kapcsolódó cikk
„Nem a motor, hanem a lék voltál!” – Az MCC Press vezetője nekiment Orbám Balázsnak, aki „romba döntötte” az MCC-t
Novák Tamás, az MCC Press ügyvezetője egy rendkívül éles hangvételű, nyilvános posztban ment neki Orbán Balázsnak, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökének. Az intézményvezető szerint a Fidesz megérdemelt áprilisi bukása ugyan nem írható teljesen a politikus számlájára, az alapítványi tehetséggondozó és a hozzá tartozó cégbirodalom teljes összeomlása viszont egyértelműen az ő személyes felelőssége. Novák szerint a Brüsszelbe távozó politikus romokat hagy maga után, és Orbán Viktor hatalmas hibát követ el azzal, hogy vele akarja megerősíteni az EP-frakciót.
