Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész közleményben próbálta visszaverni a kormányzati nyomást
A feszült politikai helyzet csütörtök délután, alig néhány perccel a 15 órára kitűzött miniszterelnöki ultimátum lejárta előtt érte el a abszolút tetőpontját a nyilvánosság előtt. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a fenyegetések hatására kénytelen volt megtörni a napok óta tartó hallgatását, és egy sebtében kiadott, feszült hangvételű közleményben reagált a kormányfői zsarolásra. A vádhatóság feje a nyilatkozatában megerősítette, hogy a nyomozás jelenleg két nagy szálon, pénzmosás gyanúja, valamint az eljárás során elkövetett esetleges hatósági visszaélések ügyében zajlik a szerveknél. A főügyész azonban határozottan visszautasította a politikai beleszólást, keményen emlékeztetve a kabinetet arra, hogy az ügyészség a kormánytól teljesen független szervezet, amely nem fogad el semmilyen külső utasítást. Vajon a legfelsőbb jogi vezető bástyái meddig tarthatnak még ki az új kormányzat által indított frontális elszámoltatási rohammal szemben? A legfőbb ügyész a hivatalos kommünikében kifejezetten károsnak és veszélyesnek nevezte a sajtóban megjelenő találgatásokat, amelyek a potenciális gyanúsítottak neveit és a nyomozás irányait boncolgatják. Véleménye szerint a félinformációk és a nyilvános sejtetések közvetlenül veszélyeztetik a bizonyítás sikerét, és lehetőséget adnak az érintetteknek a terhelő dokumentumok és bizonyítékok gyors megsemmisítésére a háttérben. Az ügyészségi dorgálás egyértelműen a délutáni sajtótájékoztatóra készülő miniszterelnöknek szólt, akit a vádhatóság a közvélemény tudatos félretájékoztatásával és a független igazságszolgáltatás megsértésével vádolt meg. A két hatalmi centrum közötti nyílt, intézményi háború olyan robbanásveszélyes alkotmányos válságot idézett elő, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa Magyarországon.
Az ukrán állami bank aranykonvoja elleni márciusi rajtaütés sötét háttere
A gigantikus botrány gyökerei egészen március elejéig nyúlnak vissza, amikor a magyar fegyveres hatóságok a határon drámai körülmények között feltartóztatták egy ukrán állami bank pénzszállító járműveit. A konvoj hatalmas mennyiségű készpénzt szállított törvényes keretek között, ám a rajtaütést elrendelő vezetők koholt pénzmosási gyanúra hivatkozva napokig jogellenesen, fegyveres kényszerrel tartották fogva a szállítmányt és annak kísérőit a helyszínen. A Telex oknyomozó riportja nyomán később az Alkotmányvédelmi Hivatal is kénytelen volt elismerni azt a megdöbbentő tényt, hogy a nemzetközi bonyodalmat okozó akció pontos időpontjáról közvetlenül a kormányzat legfelsőbb szintjein döntöttek az irodákban. Hogyan fajulhatott odáig a hazai hatósági működés, hogy egy szomszédos, háborúban álló ország állami vagyonát politikai megrendelésre, fegyverrel foglalják le a nyílt úton?
A 444.hu által alig 11 nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott belső NAV-jelentés végleg porig rombolta a márciusi akció törvényességének mítoszát a közvélemény szemében. A pénzügyőrök belső vizsgálata feketén-fehéren rögzítette, hogy a rajtaütés során a parancsnokok több ponton is súlyos, rendszerszintű törvény- és szabálysértéseket követtek el, teljesen felrúgva a hatályos büntetőeljárási kódex előírásait. A belső ellenőrzés anyaga egyértelműen kimondta, hogy a Legfőbb Ügyészség akkori asszisztálása és az eljárás jogszerűsége is súlyos alkotmányos kérdéseket vet fel, ami megalapozta a most zajló, kiterjedt büntetőjogi felelősségre vonást. A fojtogató bizonyítékok és a feltárt maffiamódszerek súlya alatt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség emberei már az elkövetkező órákban megtehetik az első hivatalos, gyanúsítotti idézéseket a volt miniszterelnöki körök irányába.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség épülete előtt a csütörtöki nap folyamán megerősített biztonsági szolgálat lépett életbe, miután a nyomozás koordinálását végző főügyészekhez megérkeztek az ukrán társhatóságok által hivatalos jogsegély keretében átadott, titkosított digitális jegyzőkönyvek.
Az aranykonvoj ügye és a volt miniszterelnök közvetlen büntetőjogi felelősségre vonása egyértelműen jelzi, hogy a Tisza-kormány által beindított elszámoltatási gépezet elérte a legkeményebb, legfelsőbb falakat is az országban. A legfőbb ügyész kétségbeesett függetlenségi nyilatkozatai és a kiszivárgott belső dokumentumok egy olyan kíméletlen jogi állóháborút vetítenek előre, amely teljesen átírja a hazai nagypolitika jövőjét a következő hetekben. A 15 órai sajtótájékoztató és az Alaptörvény 17. módosításának belengetése végleg sarokba szorította a korábbi hatalmi elit még szabadlábon védekező tagjait a fővárosban. A kérdés már csak az, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség bírái és nyomozói rendelkeznek-e elegendő bátorsággal ahhoz, hogy a felhalmozott iratkötegek alapján ténylegesen aláírják a volt kormányfő és a Terrorelhárítási Központ vezetőinek hivatalos gyanúsítotti papírjait.
