Ligeti Miklós és a jogvédő szervezet hosszas pereskedés után nyilvánosságra hozta, hogy az előző kormányzat nem nyilvános határozatokban mintegy 160 milliárd forintnyi közpénz elosztásáról döntött. Vajon milyen politikai és jogi következményei lehetnek annak, ha bebizonyosodik, hogy a legmagasabb szintű döntéshozók törvénytelenül finanszírozták a saját politikai hátországukat az adófizetők pénzéből?
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója kifejezetten üdvözölte, hogy a jelenlegi kormányzat visszavette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait. Ezzel a jogi aktussal megnyílt az út ahhoz, hogy a korábban hűbérbirtokként kiosztott nemzeti vagyon ismét állami kontroll alá kerüljön. Mennyire lehet sikeres a korábbi rendszer gazdasági bázisának felszámolása egy olyan közigazgatási apparátussal, amelynek teljes cseréjére egyelőre nincsen reális kormányzati esély?
Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel együttműködve a szervezet összesen 42 darab, úgynevezett 2000-es kormányhatározatot perelt ki a hatalomból az elmúlt években. Bár a dokumentumokhoz csak a tavaszi kormányváltás és 5 bírósági ítélet után, június 19-én jutottak hozzá, a tartalmuk egyértelműen bizonyítja az intézményesült vagyonkiáramlást. Megakadályozhatja-e a nyilvánosság ereje és a bírósági kontroll, hogy a következő hetekben az érintett alapítványoknál további, a rejtett hálózatokat finanszírozó vagyonkimenekítés kezdődjön?
Ligeti Miklós és az átláthatóságért küzdő civilek a jogszerűtlenséget vizsgálják
A jogvédők szerint az Orbán-kormány döntéshozatali mechanizmusa nyíltan szembement a jogszabályokkal, hiszen a 2000-es határozatokban elvileg tilos lenne pénzügyi kötelezettséget vállalni. Ennek ellenére a kiperelt dokumentumok kivétel nélkül konkrét közpénzek adományozásáról rendelkeztek a hatalomhoz közel álló entitások javára. Miként tudta a korábbi adminisztráció éveken keresztül fenntartani ezt a transzparenciát nélkülöző gyakorlatot úgy, hogy a jogalkotási korlátok papíron mindvégig tiltották a titkos pénzosztást?
A Kúria jogerős döntésében is kitért arra, hogy ezek a jogi aktusok elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó egyedi döntéseket tartalmazhatnak csupán. A valóságban azonban az adófizetői források tízmilliárdjai vándoroltak célzottan azokhoz a szervezetekhez, amelyek a NER ideológiai és gazdasági holdudvarát alkották a 2021 és 2023 közötti időszakban. Lehetséges-e utólagosan büntetőjogi vagy kártérítési felelősségre vonni azokat a kormányzati tisztségviselőket, akik a hatályos jogszabályokat megkerülve hagyták jóvá ezeket a kifizetéseket?
A Transparency International feltérképezte a NER-alapítványok nyereségét
A kiperelt adatok alapján a titkosított határozatok legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a korábbi kormánypárt szellemi és gazdasági hátországát biztosító szervezetek voltak. A lista élén a Makovecz Campus Alapítvány áll 52 milliárd forinttal, de a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is közel 28 milliárd forintot kapott a költségvetésből. Hogyan tudja a jelenlegi államvezetés visszaszerezni ezeket az irdatlan összegeket olyan magánalapítványoktól, amelyek a támogatásokat vélhetően már régen beépítették a saját működési struktúráikba?
Kapcsolódó cikk
Újabb csontváz: „Hűtlen kezelés miatt nyomozás folyik” – 3 milliárd forintot kapott a választás előtt, az olimpiai bajnok vízilabdázóhoz köthető alapítvány
A választás előtt két nappal az Energiaügyi Minisztérium 2,992 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról döntött a Vári Attila vezette Civil út Alapítványnak – miközben a vízilabda-szövetségben hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás folyik ellene.
A támogatottak körében feltűnik a Batthyány Lajos Alapítvány közel 10 milliárd, valamint az Alapjogokért Központ 2,8 milliárd forintos dotációval is. Ezek a szervezetek az elmúlt években a kormányzati kommunikáció és a politikai stratégiaalkotás legfőbb bástyáiként funkcionáltak, gyakorlatilag állami pénzből finanszírozva a hatalmi gépezetet. Felül tudja-e írni a Tisza-kormány által beígért átfogó vizsgálat ezeknek a szerződéseknek a jogerős státuszát, hogy végleg lezárja a rejtett állami finanszírozás korszakát?
Egy 30 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező határozat 163 településnek nyújtandó támogatásokat írt elő, ám ezt az összeget a civilek nem számolták a teljes kiadási kerethez, mert a dokumentum nem tartalmazott konkrét kedvezményezetteknek járó meghatározott összegeket.
A civil szervezet 2023 decemberében indított adatigénylési eljárása, amely 2010-ig visszamenőleg vizsgálja a hasonló gyakorlatokat, rávilágított az államháztartás működésének rendszerszintű anomáliáira. Magyar Péter kabinetje a közelmúltban hivatalosan is bejelentette a titkos és a nem nyilvános kormányhatározatok felülvizsgálatát, ami a kiperelt 42 dokumentum fényében már nem csupán politikai ígéret, hanem elkerülhetetlen elszámoltatási kötelezettség. Az 160 milliárd forintnyi közpénz sorsa körüli jogi és politikai küzdelem a következő hónapok legfontosabb belpolitikai összecsapásának ígérkezik a régi és az új elit között.
Kapcsolódó cikk
„Hankó Balázstól érkező pénz” – most derült ki, hogy három Rétvári Bencéhez közeli alapítvány 50 millió forintot kapott a választási kampány idején
A Váci Hírlap most lerántotta a leplet: három, Rétvári Bencéhez kötődő alapítvány összesen 50 millió forint közpénzt kapott a kampányidőszakban Hankó Balázs kultúráért felelős minisztertől – és a pénz útja egyenesen a KDNP-s kampányeseményekhez vezet.
