Magyar Péter és a kormányzat egy kényes belső konfliktussal kénytelen szembenézni a minisztériumi kifizetések kapcsán. Vajon a jogi kötelezettségek felülírják a kampányban tett leghatározottabb politikai ígéreteket az államháztartás működésében?
Tisza párt vezetése korábban megígérte, hogy az állam egyetlen fillér búcsúpénzt sem fizet ki a távozó Fidesz-vezetőknek, a háttérben azonban több tárca is megkezdte a 6 havi juttatások utalását. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium már fizetett a korábbi Energiaügyi Minisztérium távozó vezetőinek, és a Külügyminisztérium is elküldte az összegeket az érintetteknek. A lépés teljesen ellentétes a kormányfő korábbi, a kifizetések leállítását célzó kijelentéseivel. Miért döntenek úgy a frissen kinevezett miniszterek, hogy a központi iránymutatással szembehelyezkedve mégis elindítják a tranzakciókat?
A Pénzügyminisztérium ezzel szemben egyelőre visszatartja az utalásokat a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium távozóinak az utasításoknak megfelelően. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézményeken belül egységesen járnak el az illetékesek az akták kezelésekor. Ahol elindították a folyamatot, ott minden érintett megkapta a pénzt, ahol pedig leállították, ott senki sem jutott a végkielégítéshez. Milyen következményekkel járhat az államigazgatásra nézve, ha a különböző minisztériumok homlokegyenest eltérő joggyakorlatot folytatnak egy azonos ügyben?
Magyar Péter és a végkielégítések jogi csapdája
Magyar Péter egyértelművé tette az álláspontját a kérdésben, ám a helyzetet bonyolítja a vonatkozó jogszabályi háttér. A törvény egyértelműen fogalmaz az érintettek jogosultságáról a mandátum lejártakor a hivatalokban. Aki legalább 3 évig töltötte be tisztségét, annak 6 havi fizetése jár, aki pedig ennél kevesebb ideig, annak 3 havi illetményt kell fizetni egy összegben. A kifizetéseket a megbízatás megszűnése után 15 napon belül kell teljesítenie a munkáltatónak a Fidesz által még korábban elfogadott szabályok szerint. Hogyan tudja a kormány jogilag is alátámasztani a visszatartást egy ilyen egyértelmű törvényi kötelezettség esetén?
A kormányfő korábban határozottan üzent a leköszönő politikusoknak a nyilvánosságon keresztül. „Még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a búcsúpénzt, miután tönkretették az országunkat” – indokolta a szigort a miniszterelnök. Később azt is hozzátette, hogy a kifizetésekhez miniszteri, illetve miniszterelnöki ellenjegyzés szükséges, amit nem fognak megadni az aktákon. Az ígéret szerint nem fognak kivételezni senkivel az eljárás során, hiába a politikai nyomás. Vajon az ellenjegyzés megtagadása elegendő jogi alap lesz a bíróságokon a kiutalások elmaradásának igazolására?
Hankó Balázs és a távozók anyagi követelései
Hankó Balázs volt kulturális miniszternek is jár az összeg a törvény betűje szerint, ami újabb feszültséget generál a rendszerben. Az ő esetében ez nagyságrendileg 11,3 millió forintot jelent, mivel nem töltött be 3 évet a hivatalában. A vita erkölcsi élét az a tény élezi, hogy a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kulturális Alapnál történt pénzosztások miatt a hatóságok többeket letartóztattak. Gulyás Gergely a leköszönő kormány részéről korábban felvetette, hogy a miniszterek az összeget a kárpátaljai nagydobronyi gyermekotthonnak ajánlják fel jótékony célra. Miért választja a távozó Fidesz-politikusok többsége mégis a pénz felvételét a jótékonykodás helyett?
Kapcsolódó cikk
„A végkielégítést egy kárpátaljai gyermekotthonnak ajánlják fel” – Gulyás Gergely most bejelentette a Fidesz-miniszterek döntését, de a kényszer és az önkéntesség határán egyensúlyoz
Gulyás Gergely bejelentette: a leköszönt Fidesz-kormány tagjai végkielégítésüket a kárpátaljai nagydobronyi gyermekotthonnak ajánlják fel. A döntés azonban – ahogy maga Gulyás is jelezte – nem teljesen önkéntes.
Több korábbi politikus előre jelezte a nyilvánosságban, hogy nem kíván lemondani a Tisza párt nyomására sem a törvényesen járó juttatásról. „A választók döntést hoztak, ítéletet mondtak a munkánkról, még ha ezt nem is egyenként, hanem összesítve tehették meg, ugyanakkor én úgy gondolkodom, hogy szeretném, ha a következő egy évben is el tudnám tartani a családomat” – mondta az egyik érintett az egzisztenciális okokra hivatkozva. Egy másik távozó vezető arról beszélt a sajtónak, hogy fel kell készülnie egy esetleges jogi eljárásra, amihez megfelelő ügyvédet kell fizetnie. Hogyan fogja a társadalom megítélni azokat a volt államtitkárokat, akik a büntetőügyek árnyékában is ragaszkodnak a sokmilliós állami kifizetésekhez?
Az elmaradt utalások miatt információk szerint több érintett jogi útra terelné az ügyet, és a kifizetések megtagadása miatt akár közvádas eljárás is indulhat a törvényt be nem tartó új tisztségviselők ellen.
A végkielégítések körüli konfliktus élesen rávilágít a politikai retorika és a merev jogi keretek közötti feszültségre az államigazgatásban. A Tisza vezette kabinetnek egy olyan aknamezőn kell navigálnia, ahol a pénzek kifizetése és visszatartása egyaránt komoly politikai és jogi kockázatokat hordoz magában. A következő hetek eseményei megmutatják, hogy a minisztériumok a politikai akaratnak vagy a törvény betűjének engedelmeskednek-e inkább a nyomásgyakorlás ellenére.
Kapcsolódó cikk
Emiatt távozik üres kézzel Lánczi Tamás: az Országgyűlés egyetlen tollvonással megvonta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőinek végkielégítését
Lánczi Tamás egy fillér végkielégítés nélkül kényszerülhet távozni a pozíciójából, miután az Országgyűlés asztalán fekvő megszüntető törvényjavaslatot tovább szigorították a bizottsági viták során. Vajon a politikai leszámolásnak is beillő jogalkotói lépés csupán az elnöki tisztség pénzügyi lezárását szolgálja, vagy egy sokkal mélyebb intézményi tisztogatás előfutára?
