4. Evolúciós kapcsolódás és a korai nyelvelsajátítás tétje
Evolúciós szempontból az újszülött életben maradásának legfontosabb feltétele az anyával való szoros kötődés gyors kialakítása. Az a csecsemő, aki képes az édesanyja nyelvi környezetének dallamát utánozni, közelebbi és ismerősebb jelzéseket küld az anya számára. Ez a korai akusztikai hangolódás erősíti a szülő és a gyermek közötti érzelmi kapocs kiépülését.
A korai nyelvelsajátítás kutatása rávilágít arra is, hogy az emberi agy már a születés előtt felkészül a társas kommunikációra. Az anyanyelv dallamának méhen belüli megtanulása megalapozza a későbbi beszédértést és a nyelvtani struktúrák hatékonyabb feldolgozását, ami a gyermek szellemi fejlődésének egyik legfontosabb alappillére.
Birgit Mampe és kutatócsoportjának felfedezése átírta a csecsemőkori kommunikációról alkotott korábbi elképzeléseket. A sírás nem egyforma és nem csupán egy egyetemes biológiai segélykiáltás: a bölcsőből felhangzó első hangok már a saját kultúránk és anyanyelvünk zenei névjegyeit hordozzák.
