Paul Cronin dokumentumfilmje, az A Time to Stir feltárja, mennyire különbözőképpen látták a világot az eltérő társadalmi státuszú és származású lázadó diákok.
A feketék is jelen voltak 1968-ban
Lassan egy hónapja foglalták el a hallgatók a Színház és Filmművészeti Egyetemet tiltakozásul az intézmény autonómiájának elvétele ellen. Európában és Amerikában az 1968-as diáklázadások során történtek hasonló megmozdulások. A New York-i Columbia Egyetem blokádját dolgozza fel Paul Cronin dokumentumfilmje, az A Time to Stir (Ideje megmozdulni), egészen új megközelítés alapján.
A New Yorkban élő brit filmrendező 14 éve változó intenzitással foglalkozott a Columbia Egyetemen történtek filmre vitelével. A karantén és főleg George Floyd halála után látva a tüntetések és az egyetemi épületek elfoglalása közötti párhuzamokat, belevetette magát a munkába, befejezte a filmet, írja a The Guardian. Elképesztő anyag került ki a kezei közül: 35 ezer, többségében másutt még nem publikált fotó és több mint 700 mélyinterjú alapján készült a 15 órás film.
A múzeumok megkezdték a Black Lives Matter-tüntetések dokumentálását
A BLM-tüntetések egyik legkritikusabb momentuma volt a Lafayette téren zajló demonstráció, amikor a tüntetők a Fehér Ház elé vonulva követeltek igazságot George Floyd számára. A Black Lives Matter-tüntetők számos plakátot és George Floyd számára igazságot követelő falfirkát hagytak maguk után. Ezzel szimbolizálva tiltakozásukat.
A korábbi krónikák szerint a baloldali diákok elfoglalták a legfontosabb egyetemi épületeket tiltakozásképpen, amiért az egyetem vezetősége kutatásokkal támogatta a vietnami háborút. A felkelést egy hét után a rendőrség erőszakosan leverte.
No Title
No Description
Cronin dokumentumfilmje arra világít rá, hogy az egyetemfoglalásban részt vevő fekete és zsidó tanulóknak mi is volt tulajdonképpen a célja. A feketék jelenléte viszonylag újdonságnak számított az egyetemi közegben. Őket leginkább az háborította fel, hogy az egyetem a közeli területeken felvásárolta az ingatlanokat, és ezzel megszűntek a számukra megfizethető albérletek a Harlemben. Másrészt, a lakosság tiltakozása ellenére egy hatalmas sportcsarnokot akartak felépíteni egy városi parkban, ahol külön bejáraton mehettek volna be az egyetem diákjai és a környékbeliek. A fekete egyetemisták ezeket az intézkedéseket társadalmi kirekesztésnek és a köztulajdon kisajátításának értelmezték.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A film minden pillanatából az látszik, mennyire másképp látják a világot a fekete és a fehér diákok[/perfectpullquote]
– mesélte Cronin. Hozzátette, hogy a feketék már régóta foglalkoztak olyan kérdésekkel, amelyek a fehér társaikat nem érintette ugyanúgy, ezért eleve nem tudott kialakulni közöttük sem egységes álláspont.
A faji és társadalmi sokszínűségből adódó nehézségek és tanulságok
De az 1968-as egyetemi eseményekre sem lehet csak fekete-fehér kérdésként tekinteni. A zsidó tanulók, bár fehérek voltak, mégis a feketékhez hasonlóan másodlagos egyetemi polgároknak számítottak. Holokauszttúlélő, gyakran baloldali, alacsonyabb társadalmi réteghez tartozó családokból származtak, akik kamaszkorukban már nézték a tévében a nürnbergi pert, és igazságot követeltek maguknak.
No Title
No Description
Cronin filmjének történelmi jelentősége akkor vált nyilvánvalóvá, amikor idén nyáron William Barr, az Egyesül Államok legfőbb ügyésze a New York Times-nak adott interjújában a diákok „ellenlázadásáról” beszélt.
„Konzervatív diákok egy csoportja úgy gondolta, hogy az egyetem vezetése nem lép fel elég keményen, ezért a saját kezükbe vették az irányítást. Körbevették a könyvtár épületét, és elvágták a radikális egyetemfoglalók elől az élelmiszerellátást. Barr állítása szerint 12 ember került kórházba egy verekedés után. Rögtön tudtam: ez nem történt meg! Elég sok emberrel beszéltem és elég archív felvételt láttam, hogy tudjam, senki sem került kórházba akkor. A filmem segítségével a Washington Post vezércikke kielemezte, hogy Barr sztorija nagy részben történelemhamisítás” – mondta a rendező.
A Black Lives Matter mozgalom nem is annyira új-keletű, mint azt gondolnánk
A George Floyd halála kapcsán kirobbant és világszerte támogatott Black Lives Matter mozgalom egy olyan, több száz éves problémára világított rá, amit még mindig nem sikerült megoldanunk. Mi több, időről-időre újra lángra lobban, egészen addig, amíg valaki ideiglenesen el nem oltja azt. A rasszizmussal és diszkriminációval kapcsolatban pedig túl keveset tudunk.
Frank Guridy a Columbia Egyetem Afroamerikai tanszékének docense megerősítette: az egyetemen is kevesen tudják, mi is történt valójában. A diákjai viszont a Trump-korszak, a klímavészhelyzet és a mindennapos rendőri erőszak révén tökéletesen értik, mi mozgatta az akkori fekete lázadókat. A nézők számára a legmegdöbbentőbb, ahogy a fehér tanulók szembesülnek a szándékos rendőri erőszakkal.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Számos interjúalanyom elmondta, mennyire féltek. Sosem gondolták volna, hogy ez velük is megtörténhet. Korábban hallottak már a rendőri brutalitásról, de személyesen sosem tapasztalták meg[/perfectpullquote]
– árulta el Cronin.
50 Years Later: The Columbia University Student Protests of 1968
On April 23, 1968, Columbia University students began a nonviolent campus takeover that lasted nearly a week, and ended with the bloody removal of students from five occupied buildings. 50 years later they reflect on the movement.
Egy egykori diák nyilatkozta, hogy 1968 tavaszán a diákság elkezdett másképp gondolkodni a világról. Megtanulták, hogyan tudnak együttműködni különböző háttérrel rendelkező emberek, hogyan változtassanak a világon.
Az A Time to Stir október 1-től látható a Vimeón.
