Nincs különálló idegrendszeri típus a kutatások szerint
Az Economist vezércikkének egyik központi tudományos érve az, hogy a modern képalkotó eljárások és neurológiai vizsgálatok nem támasztják alá a bináris határokat. „A kutatók felismerték, hogy nem létezik olyan, hogy »ADHD-s agy«” – hangsúlyozza az Economist az összefoglalójában.
A tudomány mai állása szerint a figyelem fókuszálása, a munkamemória kapacitása és az impulzuskontroll egyenletes spektrumon oszlik el az emberi populációban. Nincsen olyan biológiai választóvonal vagy laboratóriumi biomarker, amely mentén egyértelműen el lehetne különíteni egy egészséges és egy beteg csoportot.
A hazai klinikai gyakorlatban is hasonló megközelítés érvényesül, hiszen a magyar ADHD Központ szakmai leírása szerint sem klasszikus értelemben vett betegségről, hanem veleszületett idegrendszeri fejlődési sajátosságról beszélünk. A hazai szakemberek szerint a diagnózis megállapításakor nem a puszta tünet megléte, hanem a mindennapi életvitelt ellehetetlenítő funkciókiesés a döntő szempont.
A beszámoló szerint viszont amint a társadalmi elvárások és a munkakörülmények szigorúbbá válnak, egyre több ember szembesül funkcióromlással. Emiatt a környezeti nyomás növekedése mesterségesen generálja a betegek számának gyarapodását az orvosi rendelőkben.
A gazdasági lap egyéb technológiai és munkaerőpiaci elemzéseiről korábban már beszámoltunk. A brit lap ezúttal úgy látja, hogy a spektrumszemlélet elfogadása levenné a terhet az orvosokról, és lehetővé tenné a rugalmasabb társadalmi beilleszkedést.
A kizárólag társadalmi megközelítést sürgető javaslat azonban komoly ellenállást váltott ki. Az Institute of Neurodiversity szakértői szerint a diagnózis feladása konkrét terápiás eszközöket sodorna veszélybe.
