A hatalmi elit és az átlátható közpénzfelhasználás szembeállítása ritkán szül finomabb drámát, mint amikor egy dollármilliárdos üzleti birodalma ütközik bele a jogszabályok rideg falaiba. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium hivatalos közleményben tisztázta, miért lőtte le a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Gallicoop Zrt. 33 milliárdos uniós támogatási csomagját. A tárca indoklása szerint a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében megítélt milliárdok kifizetése törvénytelen lett volna, mivel a szarvasi pulykafeldolgozó mögött olyan magántőkealapok állnak, amelyek elfedik a tényleges tulajdonos kilétét.
A történet bája nem csupán a pénzösszeg nagyságában, hanem az eljárás sajátos logikájában rejlik. A szaktárca vizsgálata feltárta, hogy az előző kormányzati ciklusban gyanúsan áramló közpénz elvesztette közjellegét, miközben az úgynevezett élelmiszerbajnokok számára kiírt gyorsított pályázat egyetlen nyertese a Gallicoop Zrt. lett – írta meg a HVG. A felülvizsgálat kimutatta: az államháztartási törvény világosan rögzíti, hogy kizárólag átlátható, megismerhető tulajdonosi szerkezetű jogi személy juthat ilyen forráshoz, amit a magántőkealapok homályos háttere élből kizár.
Offshore-homályból a bíróságra: a Gallicoop Zrt. tiltakozása és az átláthatóság ára
A minisztérium döntése nem érte váratlanul a hazai agráriumpiacot, ám a Mészáros-csoport, így Mészáros Lőrinc reakciója azonnali jogi offenzívát vetített előre. A cégvezetés közleményben tudatta, hogy bíróságon támadja meg a támogatás megvonását, azt állítva, hogy a források kiesése 1600 munkavállaló megélhetését sodorhatja veszélybe. A felülvizsgálati határozat szerint azonban a korábban megítélt összeg a többi feldolgozóüzemi pályázaton szabályosan nyertes vállalkozások támogatásának több mint hatszorosára rúgott, ami önmagában is súlyos aránytalanságokat mutatott a piacon.
Kapcsolódó cikk
A pulykafeldolgozó óriás azzal érvel, hogy a vissza nem térítendő forrásokat nem a tulajdonosi kör, hanem konkrét vágóhídi és kapacitásbővítő beruházások financírozására fordították volna. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Irányító Hatósága viszont hajthatatlan: az uniós szabályok és az államháztartási törvény nem mérlegelhetik a jó szándékot, ha a tulajdonosi lánc végén azonosíthatatlan magántőkealapok állnak. A tárca álláspontja szerint a korábbi döntés jogellenes volt, így a megállapodásoktól való elállás az egyetlen törvényes lépés.
Milliárdos profit és a megismerhetetlen tulajdonosok jogi csatája
Az ügy pikantériáját fokozza, hogy a Gallicoop Zrt. pénzügyi mérlegei alapján aligha nevezhető haldokló vállalkozásnak: a cég az elmúlt üzleti évben 53 milliárd forintos árbevétel mellett 5,5 milliárd forintos rekordprofitot termelt. Ennek fényében a 33 milliárdos uniós apanázs elmaradása nem a puszta túlélésről, hanem a tőkeerős magánszereplők állami felduzzasztásának leállításáról szól.
A cégvezetés politikai motivációkat sejtet a háttérben, miközben a minisztérium köti magát a szigorú transzparencia elvéhez.
A kialakult helyzet jelenleg a közigazgatási bírósági szakasz előtt áll, ahol a Gallicoop Zrt. jogászai próbálják majd bizonyítani a korábbi határozatok érvényességét. A minisztérium visszavonási határozata jogerős közigazgatási aktus, így a kifizetések teljes zárolás alatt maradnak mindaddig, amíg a bíróság jogerős ítéletet nem hoz az ország legnagyobb pulykafeldolgozójának ügyében.
