Magyar Péter győzelmi beszédében felszólította több állami szerv vezetőjét a távozásra – az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság is válaszolt, de a két reakció más-más üzenetet hordoz.
Magyar Péter a Tisza Párt vasárnapi kétharmados győzelme után tartott beszédében felszólította több állami szerv és szervezet vezetőjét, hogy távozzanak. A felszólítottak között volt Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.
Kapcsolódó cikk
„Kettőt üt egy csapásra” – Magyar Péter nem áll meg a korrupció elleni harcban, most Varga Juditot és párját, Windisch Lászlót vette célkeresztbe
Magyar Péter kíméletlen offenzívát indított az Állami Számvevőszék elnöke ellen, akinek a feje felett nemcsak a politikai vihar, hanem a volt feleségével való szoros kapcsolata is sötét árnyékot vet.
Az ÁSZ hétfőn írásban válaszolt a HVG megkeresésére: „Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.” A válasz nem tartalmazott semmilyen utalást a lemondás lehetőségére – csupán a jogi keretet rögzítette.
Windisch László: tizenkét év és kétharmad
Windisch Lászlót négy éve választotta meg az Országgyűlés az ÁSZ elnökének – azaz mandátuma még nyolc évig tart. Az ÁSZ elnöke az állami tisztségviselők között az egyik legjobban fizetett: havi illetményét az előző évi bruttó átlagkeresetének 12-szeresében határozták meg. A pozíció nem szüntethető meg egyszerű parlamenti többséggel – a tizenkét éves mandátum és a kétharmados választási küszöb egyaránt az intézményi stabilitást hivatott garantálni.
Kapcsolódó cikk
„Mindent sárba tiport, amit tanítottam” – Szijjártó Pétert megtagadta egykori tanára a lehallgatott beszélgetése után
Megrendítő vallomást tett közzé a Facebookon Békési László, a Corvinus egyetem egykori oktatója, aki szerint Szijjártó Péter külügyminiszter nemcsak szakmailag, hanem emberileg is elbukott az orosz érdekek gátlástalan kiszolgálásával.
Az ÁSZ válasza tehát nem politikai nyilatkozat volt, hanem egy jogi tény rögzítése: a mandátum megszüntetésének feltételeit a törvény szabályozza, és azok nem egyeznek meg Magyar Péter felszólításának logikájával.
Polt Péter: alkotmányos keretek
Az Alkotmánybíróság reakciója még rövidebb volt: „az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait.” Ez a mondat sem tartalmaz semmilyen utalást a lemondásra – de más hangnemet üt meg, mint az ÁSZ válasza. Míg az ÁSZ jogi tényeket sorolt, az AB intézményi önmeghatározást fogalmazott meg: a „mindenkor hatályos alkotmányos keretek” fordulat azt sugallja, hogy az intézmény a mindenkori jogrendhez igazodik – nem egyéni felszólításokhoz.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter szemtől szembe közölte Sulyokkal, hogy alkalmatlan – amit az elnök erre válaszolt, az még Magyar Pétert is meglepte
Magyar Péter április 15-én délelőtt a Sándor-palotában szemtől szembe kérte Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondását – Sulyok azt mondta, megfontolja az érveket, és még a találkozó véget sem ért, mire javasolta Magyar Pétert miniszterelnöknek.
Polt Péter neve Magyar Péter szóhasználatában az elmúlt időszakban az ügyészségi passzivitás és a rendszerszintű felelőtlenség szimbólumává vált. A rövid válasz nem zárja ki a változás lehetőségét – de nem is nyit kaput felé.
Magyar Péter felszólította Windisch Lászlót és Polt Pétert a lemondásra – az ÁSZ egyetlen mondatban jelezte, hogy az elnök tizenkét évre van megválasztva. Az Alkotmánybíróság annyit mondott: az alkotmányos keretek között látja el feladatait.
A két intézményi válasz együtt megmutatja, milyen jogi falakba ütközhet az új kormány, ha a választási győzelmen túl az állami intézményrendszert is átalakítani kívánja. A kétharmados mandátumok, a törvényi feltételekhez kötött megszűnési esetek és az intézményi önmeghatározások mind egy irányba mutatnak: a hatalomváltás önmagában nem elegendő, törvénymódosítás vagy az érintett tisztségviselők önkéntes távozása nélkül a jelenlegi szerkezet fennmarad. Magyar Péter ezt maga is jelezte – ezért emlegette az Alaptörvény-módosítás lehetőségét Sulyok Tamás kapcsán is.
Kapcsolódó cikk
Azonnali hatállyal kirúgták a TV2 hírigazgatóját: Szalai Viviennek távoznia kell!
Hatalmas személyi változás rázta meg a TV2 vezetését, miután hivatalossá vált, hogy Szalai Vivien hírigazgató azonnali hatállyal távozik a csatornától.
