Az ÁSZ felülvizsgálata miatt az Állami Számvevőszék nyíltan szembement a kormánnyal: július 23-i közleménye szerint a kabinet nem jogosult az intézmény működésének felülvizsgálatára. A vita különös helyzetben robbant ki, mert eközben zajlik a TISZA Párt országgyűlési kampányfinanszírozásának számvevőszéki vizsgálata.
Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány elvi döntést hozott az ÁSZ teljes felülvizsgálatáról, és az intézmény feladat- és hatáskörének módosítási szükségleteit akarják feltárni. A kormány ellenőrzési eszközeinek bővítése már korábban is megjelent a kabinet programjában, például a BYD-ügy vizsgálatáról szóló parlamenti bejelentésben.
Az Antigoné című dráma Kreón törvényértelmező önkényén keresztül értelmezzük a kormány és az ÁSZ konfliktusát: a rend őrének mondott hatalom akkor válik vitathatóvá, amikor maga akarja kijelölni, ki szabhat határt neki. A döntő kérdés nem az, lehet-e korszerűsíteni az ÁSZ szabályait, hanem az, ki kezdeményezheti ezt alkotmányosan.
Miről szól az eredeti hír?
Az ÁSZ nem magát a szabályozási változtatás lehetőségét utasította el: azt írta, korábban maga is kezdeményezett, az ellenőrzések hatékonyságát javító módosításokat. A testület viszont arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, nem a végrehajtó hatalom része.
„Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t.”
Ezt az ÁSZ fogalmazta meg, tehát nem jogerős bírósági döntésről, hanem az intézmény alkotmányos értelmezéséről van szó. A közlemény szerint a kormányzati szándék különösen visszás azért, mert törvényi kötelezettség alapján a többi érintett párttal együtt most vizsgálják a TISZA elszámolását is.
Amikor Kreón rendje az ellenőrt is ellenőrizné
Antigoné konfliktusában Kreón nem egyszerűen döntést hoz: saját parancsát az egész közösség rendjével azonosítja. Ettől válik a vita többé adminisztratív ügyénél. Az ÁSZ állítása szerint éppen a szerepek szétválasztása védi azt, hogy az ellenőrzött kormány ne írja elő az ellenőr működésének kereteit.
A Számvevőszék július 23-i közleménye azt is rögzíti, hogy az intézmény nem felügyeleti szerv, hanem a közpénzek és az állami vagyon kezelését ellenőrző szervezet. Ez nem oldja fel a reform szükségességéről szóló politikai vitát, de kijelöli annak tétjét: az új szabályok csak akkor erősítik az ellenőrzést, ha nem az ellenőrzött fél írja hozzájuk a végső értelmezést.