Kapcsolódó cikk
A szennyezés mértéke döbbenetes: amikor 2025-ben a rumpódi bányában mintát vettek, kiderült, hogy az összes minta azbeszttartalma 5 és 50 százalék között van. A bevont német laboratórium megtagadta a további vizsgálatot, mert nem rendelkezett ilyen súlyos szennyezést kiszűrő védőeszközökkel. Az azbeszt éles mikroszkopikus rostjai belélegezve rákos megbetegedéseket és tüdőfibrózist okozhatnak – hatásuk sokszor csak évtizedek múlva jelentkezik. Uniós jogszabályok szerint bármennyi azbesztet tartalmazó anyag forgalomba hozatala tilos.
Budapest és a magyar gyerekek veszélynek kitett környezete
A szennyezés nem maradt az ország határain túl. Németh Martin büki önkormányzati képviselő NAV-os adatigénylése alapján – a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer adatait felhasználva – nyomon követhetővé vált, hogy 2015 óta milyen magyarországi címekre szállítottak a négy érintett osztrák bányából. A teljes lista nyilvánosan elérhető. Az adatok szerint kisebb mennyiségben Budapestre, a főváros környékére és a Duna–Tisza közére is érkezett anyag. Magyarországon bölcsőde, óvoda, gyermekotthon és játszótér közelébe is jutott az azbeszttel szennyezett kövekből.
Kapcsolódó cikk
Óriási felelőtlenség – veszélyes hulladékát hordatta a helyi víztorony mellé egy nő
A behozatal volumene az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt. A kétezres években évi 200 ezer tonna körül alakult az import, 2008-ban 800 ezer tonnára ugrott, 2014-ben 1,3 millió tonnára, 2018-ban pedig már 3,6 millió tonnát tett ki. A G7 számítása szerint az elmúlt közel három évtized alatt az osztrák bányák 34 milliárd forint bevételre tettek szert a magyarországi exportjukból.
Ausztria hallgatott – Magyarország magára maradt
Az ügy diplomáciai vetülete is egyre élesebb. Szombathely városvezetése és a Greenpeace szerint az osztrák hatóságok hiába tudtak a szennyezés lehetőségéről, nem szóltak róla Magyarországnak. Az osztrák kormány azóta is fontos információkat hallgat el, és az ügyet egyáltalán nem tekinti súlyos krízisnek – holott Ausztriába is jutott bőven az egészségkárosító kövekből.
Kapcsolódó cikk
Többfelé javult a levegőminőség, csökkent a levegőszennyezés
A szennyezés pontos volumene még nem ismert, feltárása hosszú évek munkája lesz.
Száz éve tudták, harminc éve mérésekkel igazolták, mégis exportálták – az osztrák bányák 34 milliárd forintot kerestek azon az anyagon, amely most magyar bölcsődék és óvodák közelében vár arra, hogy valaki megmondja, mit kell vele kezdeni.
A kármentesítés ideje és költsége ma még beláthatatlan. Gajdos László bejelentette: vizsgálják a 100 ezer tonna azbesztes kő visszaküldésének lehetőségét Ausztriába – de az évek alatt felhasznált és beépített anyag ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb problémát jelent. A magyar kormánynak most egyszerre kell nyomást gyakorolnia Ausztriára, feltérképeznie a szennyezett helyszíneket, és megvédenie azokat, akik – tudtukon kívül – évek óta élnek és dolgoznak az azbesztes kő közelében.
Kapcsolódó cikk