Idén kellett volna átadni a Bejrúti Művészeti Múzeumot, de a kuratórium tavaly előbb lecserélte az építészt és a terveket, majd pedig letartóztatták Carlos Ghosn üzletembert, a múzeum alapítványának tiszteletbeli elnökét.
Magánadományokból gyűlik az impozáns múzeum megépítéséhez szükséges összeg
Augusztus elején hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot, amely nem csak a libanoni főváros nagy részét tarolta le. Az eleve gazdasági nehézségekkel küzdő országban kibontakozó tüntetéseken a kormány lemondását követelte a lakosság, így a robbanás a rendszert is bedöntötte. A libanoni kötődésű művészek és szervezetek elkezdtek gyűjtést rendezni a múzeumok és galériák helyreállítására, a helyi művészek megsegítésére. Mindeközben egy több éve fennálló privát kezdeményezés új modern művészeti múzeumot kíván felépíteni a városban. A projekt előrehaladását több tényező is gátolja. Az The Art Newspaper írása összeszedte, mely tényezők miatt kellett elhalasztani a múzeum idénre tervezett megnyitását.
A Bejrúti Művészeti Múzeum (BeMA) mögött álló nonprofit alapítvány, az Apeal kuratóriumának tiszteletbeli elnökét, a libanoni származású üzletembert, Carlos Ghosnt tavaly novemberben Japánban pénzügyi visszaélés vádjával letartóztatták, majd egészen kalandos módon visszaszökött Libanonba.
Ghosn a Nissan és a Renault autógyár elnök-vezérigazgatói pozícióját töltötte be idén januárig. Sandra Abou Nader, az alapítvány társalapítója, aki Ghosn üzlettársa egy építőipari projektben is, elmondta, hogy megrázta a vezető letartóztatásának híre. Ugyanakkor hozzátette, hogy a múzeum megépülésének pénzügyi feltételei teljes mértékben függetlenek Ghosntól. Továbbra is zajlik a közösségi adománygyűjtő akció, amely fedezni fogja az építkezés költségvetését.
Kapcsolódó cikk
A Montreáli Szépművészeti Múzeum dolgozói azt állítják, megfélemlítés jellemezte az intézményt
A magán múzeum eredetileg egy francia-libanoni építésznő, Hala Wardé tervei alapján épült volna meg. Azonban „összeegyeztethetetlen nézeteltérések” miatt tavaly szeptemberben az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, mégsem az ő terveit fogják megvalósítani. Decemberben kiválasztották a New York-i székhelyű WORKac építésziroda terveit.
A Bejrúti Művészeti Múzeum költségvetésnek eddig csak a fele gyűlt össze?
A lap információi szerint Wardétól valószínűleg anyagi kérdések miatt kellett búcsút venniük. Bár az alapítvány szerint pénzügyi nehézségek nem játszottak szerepet a döntésükben, nem tették közzé a váltás pontos okát. Wardé pro bono vállalta a tervek elkészítését, de ragaszkodott ahhoz, hogy minden más költséget fizessen meg az alapítvány.
Az alapítvány szóvivője szerint szó sincs pénzügyi nehézségekről, ugyanakkor nem árulták el, sem azt, hogy mennyi pénz gyűlt össze eddig, sem azt, hogy milyen költségvetéssel kalkuláltak. A lap szerint állítólag 20 millió dollár gyűlt össze magánadakozásból, Wardé terveinek megvalósítása viszont éppen ennek duplájára, 40 millió dollárra volt tehető.
Kapcsolódó cikk
A svájci hatóságok adócsaláson kapták Yves Bouvier műkereskedőt
Jelenleg a BeMA megnyitása 2023-ra várható. A múzeum épületének helyét egy önkormányzati telken jelölték ki, a Bejrúti Nemzeti Múzeummal szemközt, amely jelenleg parkolóként funkcionál. A telket átszeli a Zöld Vonal, az 1975-1990 között zajlott polgárháború során kijelölt demarkációs vonal, amely keresztény és iszlám részre osztotta a fővárost.
A BeMA alapítóinak célja a jelenleg is Libanonban élő és az onnan elszármazott művészek alkotásainak bemutatása. A kiállítani tervezett több mint 400 művész mintegy 2300 alkotásából álló gyűjtemény a Kulturális Minisztérium tulajdonában található. Jelenleg ezeket a műveket nem a legmegfelelőbb körülmények között tudják csak tárolni, ezért 600 alkotás restaurációja már meg is kezdődött.