A levél, amelyben egy pályakezdő a saját jövőjét védte
A bírói függetlenség az uniós pénzek felszabadításáról szóló tárgyalásoknak is visszatérő eleme maradt. A most megjelent, 201/2026-os köztársasági elnöki határozat szerint Jasku Rebekát az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára 2026. szeptember 1-jétől három évre bíróvá nevezik ki. Ez az első bírói kinevezése, tehát nem végleges állás: a törvény szerinti hároméves próbaidő után dőlhet el, folytathatja-e határozatlan ideig. A név azért érdekes, mert Jasku két évvel korábban még a Budai Központi Kerületi Bíróság titkáraként írt nyílt levelet a készülő igazságügyi átalakítás ellen.
A vita egyik legérzékenyebb pontja az volt, hogy a bírói kinevezés alsó korhatárát harmincról harmincöt évre emelték, miközben könnyebbé tették a bírósági szervezeten kívülről érkezők pályázását. Jasku szerint ezzel leértékelték azoknak a fogalmazóknak és titkároknak az éveken át gyűjtött tapasztalatát, akik alacsonyabb fizetés mellett készültek a bírói pályára. A Magyar Bírói Egyesületnél közzétett levelében így fogalmazott: „Ezt a jövőképet egy tollvonással akarják elvenni.”
Kapcsolódó cikk
Tégláról téglára épül az önkény – Bóka János nekiment a Tiszának az Alkotmánybíróság döntése után
A mostani kinevezés látványos fordulat, de nem írható le valamely párt személyes jutalmaként. A javaslatot az OBH elnöke tette, az államfői jogkört ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes pedig formálisan kinevezte a pályázókat. A közlönyből nem derül ki, hogy Jasku korábbi megszólalása szerepet játszott-e az eljárásban, ezért ilyet állítani sem lehet.
Az alkut visszavonták, a szabály egy része mégis megmaradt
A 2024-es négyoldalú megállapodás három évre elosztott béremelést ígért: a bíráknak összesen 48, a titkároknak és fogalmazóknak átlagosan 82 százalékot. Az igazságügyi miniszter, az OBT és az OBH elnöke, valamint a Kúria elnöke cserébe szervezeti és személyzeti reformokat kapcsolt a csomaghoz. A tiltakozók azt kifogásolták, hogy a bírói kart széles körű egyeztetés nélkül kerülő megállapodásban a méltó fizetés alku tárgyává vált. Az Országos Bírói Tanács 2025 januárjában tíz igen szavazattal, két tartózkodás mellett érvénytelenítette a megállapodást.
A harmincöt éves korhatár azonban addigra bekerült az Alaptörvénybe. Egy átmeneti rendelkezés kimondta, hogy a 2025 előtt szolgálatba lépett bírósági titkárok, illetve az akkori fogalmazók továbbra is kinevezhetők harmincévesen. Jasku kinevezése tehát nem a vitatott szabály eltörlését jelzi; inkább annak a biztosítéknak a működését, amelyet a már pályán lévők számára hagytak.
A névsor politikai utóélete mégsem merül ki egyetlen névben. Ott Máté Boldizsár első kinevezést kapott, Petrovics Aletta, Takáts Fanni Veronika és Tóth Ajtony Ákos pedig határozatlan időre lett bíró; mind a négyen szerepeltek a Res Iudicata 2024-es tiltakozó listáján. Ugyanebben a közlönyben a szintén aláíró Csorba Anikó lemondása is megjelent. Nem diadalmenet és nem tisztogatás: inkább annak bizonyítéka, hogy a bírósági kar emlékezete hosszabb, mint egy kormányzati megállapodás élettartama.
