A párizsiaknak mesél a meseterápia módszeréről Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó 35 éve kutatja a meséket, és meggyőződése, hogy a történetekkel való kapcsolatnak gyógyító ereje van. A mesekutató pénteki, június 18-i előadásában az általa kidolgozott Metamorphoses Meseterápiás Módszer alapjait mutatja be a francia közönségnek, és választ keres arra a kérdésre, hogy a leghíresebb francia meséket milyen terápiás helyzetben mesélné el.
Szombaton pedig az Életfordulók meséi című foglalkozáson a közönség betekintést nyerhet a módszer alapjaiba, és megtudhatja, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére, mit tanulhatnak a kisgyerekek, a kis- és nagykamaszok, az érett férfiak és nők, valamint az idős emberek a történetekből, és hogyan használhatják ezt a tudást személyiségük gazdagítására.
Boldizsár Ildikó mesekutatóként kezdte pályáját a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében. 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet. Akkoriban egy lehetséges meseesztétika kidolgozása állt érdeklődése középpontjában, azt vizsgálta, milyen kapcsolat áll fenn az ősi varázsmesék és napjaink meséi között. Később két évtizeden át népmesékkel foglalkozott, de nemrégiben visszatért a kortárs mesékhez is, amelyeket nagyszerűen lehet alkalmazni az oktatásban.
Gyógyító történetek a népmeséktől a Meseország mindenkiéig
Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, kórházakba járt mesét mondani gyerekeknek és felnőtteknek. Eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették. Tizenöt év elméleti kutatás után fordult a mesék gyakorlati alkalmazása felé, és újabb tíz év tapasztalatai alapján dolgozta ki a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, amelynek alapja az a felismerés, hogy a mesék az élet minden területén képesek megoldási mintákat adni. Szakmai életében markánsan szétválasztja a klinikai meseterápiát és a mesék alkotó-fejlesztő (személyiségfejlesztő és preventív) hatásaira épülő munkát. Előbbit pszichológusoknak és orvosoknak tanítja, az utóbbit pedig pedagógusoknak.
2014-ben megalapította a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet, amelynek azóta elnöke. Ötvenhárom könyve jelent meg a mesékről, melyek közül hét a meseterápia elméleti és gyakorlati alkalmazását mutatja be. Kifejtette szakértői véleményét a tavalyi Meseország-botrány kapcsán is.
Al Ghaoui Hesna: „Tanuljuk meg erőforrásnak használni a félelmet”
”A szorongás nem más, mint a félelem, amihez társul a fantázia is” – állapította meg a Holli, a hős szerzője.
