„Próbálok tudatosan félni, elméleti síkon szolgálatomba állítani a félelmemet, egyfajta üzemanyagként használni. Erről szólnak a könyveim is” – mondta Al Ghaoui Hesna, aki Gyurkó Szilvia szavaival élve „a félelem nagykövete”.

A haditudósításairól ismert riporter saját rajzaival illusztrált könyvével, a Holli, a hős című mesekönyvvel kíván segíteni a gyerekeknek, hogy helytálljanak a nehéz helyzetekben, bátran és magabiztosan szembenézzenek a kihívásokkal. Az októberi Margó Fesztiválon Hesnával Szél Dávid pszichológus és Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány alapítója beszélgetett.

A félelemről való párbeszéd aktualitása

Szél Dávid szerint a félelem az egyik legalapvetőbb érzelem, és mint ilyen, beazonosítása és felvállalása nagyon komoly személyiségfejlődési stáció. Ez az önismereti munka már gyerekkorban el kell, hogy kezdődjön, ezért tartja fontos eseménynek Hesna kötetének megjelenését. Szél Dávid családi problémákkal foglalkozó szakpszichológusként régóta foglalkozik ezzel a témával, 2012 óta vezeti Apapara című blogját, ahol az apasággal, pszichológiával és társadalommal kapcsolatos kérdéseket tárgyal, amelyből két könyv is megjelent. (Apapara, Túl a parán).

Véleménye szerint kultúránkban a férfiak általában sokkal inkább a félelem elfojtása felé hajlanak, ami a későbbiekben súlyos következményekkel járhat.

„A félelemhez erősen kapcsolódik a szégyen fogalma, ezt már egész kicsi kortól nevelik a fiúkba” – tette hozzá Hesna.

A félelemmel való manipuláció mint a politikai és fogyasztói kultúra eszköze markánsan jelen van az utóbbi évtizedekben

 – figyelmeztetett továbbá.

Al Ghaoui Hesna, a Holli, a hős szerzője: “A félelemmel való manipuláció mint a politikai és fogyasztói kultúra eszköze markánsan jelen van az utóbbi évtizedekben” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

Meglátása szerint a félelem hosszú távú a tehetetlenség érzetet kelti, ami előbb-utóbb a felelősség feladásához és az áldozati magatartás kialakulásához vezet, aminek hazánkban különösen nagy hagyománya van.

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a magyar gyerekek leginkább a szegénységtől, a hajléktalanságtól és a környezetszennyezéstől, globális felmelegedéstől félnek. Azaz attól, hogy mire felnőnek, már nem fog létezni az a bolygó ahol most élünk  

 – folytatta Gyurkó Szilvia. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor szorongásról beszélünk, fontos szem előtt tartani, hogy a gyerekek is ugyanabban a társadalomban élnek, mint mi, ugyanazok az ingerek érik őket, az általunk fogyasztott médiatartalmak beszivárognak az ő világukba is. A benyomások sokasága sokszor egy felnőttet is próbára tesz. A gyerekekben sem csak saját fantáziájuk szüleményei okozhatnak félelmet, hanem a felnőttvilág szorongása is rezonál bennük.

Kiradírozott civilizáció – A totalitárius eszmék hatása a magyar képzőművészetre – Tudósítás

A kettős beszéden innen és túl című kötet a Sasvári Edit által vezetett kutatócsoport zárójelentése, mely az 1956 és 1980 közötti művészet helyzetét veszi górcső alá. Pontosan tudjuk, hogy az e történelmi korra jellemző beszorítottság a két világrendszer közé nagyban megnehezítette a szabad önkifejezést. A művészek így folyamatos önkorrekcióra kényszerültek.

A Holli, a hős egyik fő értéke szerinte az, hogy azt üzeni az olvasóinak, hogy felelősek a saját érzéseikért, és uralkodhatnak is rajtuk, még ha a külső világért nem is tehetnek többet.

Meséken keresztül kapcsolatba kerülni félelmeinkkel

„Ne szégyelljünk félni, inkább tanuljuk meg erőforrásnak használni!” – szólított fel Hesna. A művészetterápiának az egyik, az utóbbi évtizedben egyre elterjedtebb módszere a meseterápia, ami történetek olvasását használja gyógyításra, személyes problémák megoldását segítve. Pozitív tendencia, hogy számos pszichoedukatív könyv jelenik meg, ehhez a trendhez kapcsolódik Hesna kötete is, amelynek a szerző saját bevallása szerint önéletrajzi ihletése van. Maga is szorongó gyerek volt, és a hozzá hasonló gyerekeknek szeretne segíteni könyve által.

A mese cselekménye szerint Mumus, a kislány kísérője a félelemről tanít Hollinak, a főszereplő kislánynak.

Mumus elmagyarázza, miért jó félni, és az hogyan lehet hasznos, a személyiséget erősítő érzelem. És azt is megtudja Holli, hogy a félelem nem azonos a gyávasággal. A főhős megérti a félelmet, sőt megtanulja, hogyan kell vele együtt élni. Mumus relaxációs gyakorlatokat tanít neki, amit későbbiekben alkalmazhat, ha majd a szükség úgy adódik.

Al Ghaoui Hesna, a Holli, a hős szerzője: „Ne szégyelljünk félni, inkább tanuljuk meg erőforrásnak használni!” / Szél Dávid (b), Hesna (k) és Gyurkó Szilvia (j) / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

Al Ghaoui Hesna mesekönyvét mint a tudatosság és az önismeret növelésére alkalmas eszközt szeretné olvasói kezébe adni, ami segíthet a szorongás és félelem beazonosításában, megkülönböztetésében és elfogadásában. ”A szorongás nem más, mint a félelem, amihez társul a fantázia is” – állapította meg a Holli, a hős szerzője.

Félelem mint hasznos érzés

„Azt mondta nekem egy olvasóm, hogy ez nem is gyerek-, hanem családi könyv” – osztotta meg emlékét Hesna. A Holli, a hős szól a szülőknek is, akiknek szerinte el kell fogadniuk a bennük levő dühöt, féltékenységet, félelmet és a többi „negatív” érzelmet, amiket úgy is lehet tekinteni, mint indikátorokat, amik jelzik, hogy milyen területeken vannak még hiányosságaink. Iránymutatók lehetnek, mivel rámutatnak, mi az, amit igazán akarunk, milyen gyengeségeink vannak, amiken változtathatunk.

Hesna: „Azt mondta nekem egy olvasóm, hogy ez nem is gyerek-, hanem családi könyv” / Fotó: Kis Norbert / Margó Fesztivál

„Számomra az lenne a legnagyobb sikerélmény, ha a könyvem beszélgetéseket indítana el, családban, a játszótéren, és hogy ez nem csak egy szűk kör lenne, és sok emberhez eljutna ez az üzenet. Bár tudom, hogy valószínűleg azoknak lenne a legnagyobb szüksége erre a könyvre, akikhez nem fog majd eljutni” – zárta a beszélgetést Hesna.

Zimonyi Villő Luca