A műkincscsempészet megelőzése érdekében meghozott uniós jogszabály jelentős versenyhátrányba hozhatja a tagállamokat, a Brexit után a britek nem kértek ebből.  

Kifarolás a hátrányos jogszabályból

Alig néhány nappal azután, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, a szigetország elvetette a műtárgyak importengedélyezésére vonatkozó jogszabályt, amelyet az EU 2019-ben fogadott el, és amelyet 2025-ig életbe kell léptetniük a tagállamoknak.

Eu Egyesult Kiralysag Mukereskedes Jogszabaly
/ Fotó: Loraine Bodewes/Tefaf

A bűnmegelőzési céllal megalkotott törvényt a műkincspiac számos szereplője bírálta. Azzal érveltek, hogy ha meg akarnának felelni a jogszabálynak, az gyakorlatilag ellehetetlenítené sok műkereskedő, aukciós ház és műgyűjtő tevékenységét. 

Annak ötlete, hogy az Egyesült Királyság nem lépteti életbe a szabályozást, először tavaly decemberben merült fel. A lehetőséget a Brüsszeli Brit Kereskedelmi Kamara vezetője, Daniel Dalton említette a The Art Newspapernek adott interjúja során. Dalton a téma egyik szakértője, mivel korábban, Európa Parlamenti képviselőként a szabályozás kidolgozásában ügyvivőként aktívan részt vett.

Kapcsolódó cikk

Értesülését megerősítette Anthony Browne, a Brit Műkincspiaci Szövetség elnöke, aki elmondta, hogy miniszterekkel tárgyalt arról, hogy nem vezetik be a törvényt. Ám éppen a jogszabály legvitatottabb része, a 3:1-es cikkely már 2020 december végén hatályba lépett. Ez a szakasz arról szól, hogy bármilyen műtárgyat, amelyet valaha, akár többszáz éve, jogtalanul tulajdonítottak el  eredeti származási helyéről és szállítottak az Egyesült Királyság területére, lefoglalható és visszaszolgáltatható.

A jogszabály nem jelent kivételt a további jóhiszemű értékesítések, államközi megállapodások vagy elévülés esetén sem. 

Így akár a gyarmatosítás során külföldre hurcolt műtárgyak visszakerülhetnek származási helyükre, és Emery Mwazulu Diyabanza aktivista tevékenységére sem lesz szükség

Példátlan szabályozás, amivel Európa versenyhátrányba kerül

Ez a szabályozás példátlan a műkincspiac történetében, és számos komoly üzleti és tulajdonjogi kérdést is felvet. Ennek ellenére, az Európai Műkincspiaci Koalíció, a műkereskedők lobbicsoportja nem tudott számára kedvező eredményeket elérni az Európai Bizottságnál.

Kapcsolódó cikk

A brit kormány döntése értelmében viszont sem a 3:1-es cikkely, sem a törvény többi része nem fog életbe lépni az országban. Így viszont az EU az Egyesült Államokhoz, a világ vezető műkincspiacához és a feltörekvő Ázsiához képest jelentős hátrányba kerül, mivel az Egyesült Királyság és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatokat nem korlátozzák ezek az intézkedések az európai tagállamokkal ellentétben. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet