Kapcsolódó cikk
„Segíteni szeretnék, nem tiszta az ügy!” – Rejtélyes alak környékezte meg Magyar Péter embereit
A vádirat szerint M. T. 2008-ban feltörte egy sértett iWiW-profilját, megszerezte a számítógépén tárolt intim fotókat, majd 300 ezer forintos váltságdíjat követelt azért, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat. M. T. tagadta a bűnösségét a per során, és körmönfont magyarázattal állt elő a történtekre – a bíróság első- és másodfokon is bűnösnek találta zsarolás bűntettében és információs rendszer elleni bűncselekményben. 2014-ben jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetést és kártérítés megfizetését szabták ki rá.
Több tucat stábtag eltávolítva – most belügyi pozíció?
Az Átlátszó szerint M. T. 2024 júliusában tűnt fel a Tisza Párt környezetében egy kibervédelmi javaslattal. Az addig önkénteskedő informatikai szakértő, aki már készítette a kibervédelmi terveket, gyenge minőségűnek minősítette Buddha javaslatát, és kockázatosnak ítélte a múltját. Radnai Márk Tisza-alelnök ezután kémnek minősítette az addig ott önkénteskedő informatikust – aki a félkész kibervédelmi terveket átadta a kollégáinak és távozott. A kilépett informatikus által készített tervekben szereplő szakértők közül valakit az akkori munkahelyéről is eltávolítottak emiatt.
Kapcsolódó cikk
„Úgy tudjuk, hogy a Tisza Pártból az elmúlt két évben több tucat önkéntest és stábtagot eltávolítottak a »Buddha« által prezentált kémgyanúk alapján, most pedig fontos pozíciót szánnak neki a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá a rovott múltú informatikus” – írta az Átlátszó. A lap meg nem erősített értesülései szerint az informatikusnak akár a polgári titkosszolgálatok felügyeletét is rábízhatják. Az Átlátszó kérdéssort küldött a Tisza Pártnak és Pósfai Gábor belügyminiszter-jelöltnek – választ senkitől nem kapott.
A privát különítmény és az AH legális indokai
Az Átlátszó cikke ugyanakkor árnyaltabb képet fest a teljes ügyről, mint ami a kampányban megjelent. Értesülései szerint valószínűtlen, hogy a Gundalfot megkörnyékező, „Henry” álnéven üzengető támadó mögött az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állománya állt volna. Ehelyett „egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett privát különítmény” végezhette az illegális fekete műveleteket – akik nem a Tiszával kezdték, hanem évek óta az ellenzékre dolgoztak titkosszolgálati módszerekkel.
Kapcsolódó cikk
Ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai szerint az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt a megfigyelésre: a szexképes büntetőügy, Buddha korábban feltett jogi kérdése arról, hogyan lehetne titkosszolgálati eszközöket importálni, a rejtett kamera beszerzése, a Gundalf által utólag dezinformációnak mondott külföldi beszervezési kísérlet, valamint „Henry” kilétének és szerepének felderítése. Ezek az indokok összhangban vannak azzal, amit a HVG korábban megírt: egy speciális titkosszolgálati csoport dolgozhatott a Tisza Párt ügyén, amely „közvetlen kézi irányítás alatt működik valamelyik miniszter vagy államtitkár alatt.”
Az Átlátszó egyszerre tárta fel, hogy Buddhának jogerős büntetőítélete van, és hogy a Tisza Párt belügyi pozíciót szán neki – miközben sem a párt, sem Pósfai Gábor nem reagált a kérdésekre. Panyi Szabolcs oknyomozó szerint hamarosan kiderül, hogyan reagál a Tisza-kormány erre a cikkre.
Az ügy politikai tétje egyértelmű: a Tisza Párt a kampányban a NER titkosszolgálati visszaéléseinek áldozataként mutatta be Buddhát és Gundalfot. Az Átlátszó most azt teszi közzé, hogy Buddhának önmagában is van olyan múltja – jogerős elítélés szexképes zsarolásért, titkosszolgálati eszközök importjára vonatkozó jogi kérdés, rejtett kamera –, amely indokot adhatott az AH legális megfigyelésére, és amelynek ismeretében felmerül a kérdés: mit tudott erről a Tisza Párt, és ha tudott, miért szán mégis fontos belügyi pozíciót M. T.-nek? Erre a kérdésre egyelőre sem a Tisza Párt, sem Pósfai Gábor belügyminiszter nem válaszolt.
Kapcsolódó cikk