A hasonlat azért fordított helyzetet rögzít, mert Dahl Orbán Viktor korábbi uniós szerepére utalt: arra, amikor a magyar miniszterelnök vétókkal és blokkolásokkal került rendszeresen szembe más tagállamokkal. A volt kormányfő körüli új európai szerepvitáról korábban a tusványosi beszéd utóéletével foglalkozó cikkünk is írt.

Orbán neve most ellenkező irányból került elő

Dahl szerint Sánchez több ügyben is elszakadt a többi uniós vezető többségétől. A dán politikus a kínai kapcsolatokhoz való spanyol hozzáállást, a NATO új, a GDP 5 százalékát célzó védelmi kiadási céljának elutasítását és a migrációs politikát sorolta fel. Szerinte a spanyol kormányfő „ünneprontóként” viselkedik, és biztonságpolitikai kérdésekben potyautasnak látszik.

Most nem egy vétó áll a vita középpontjában, hanem az, hogy Madrid miként kezeli a migrációt. A ceutai tömeges határátlépések után 22 uniós állam- és kormányfő levélben fejezte ki aggodalmát Ursula von der Leyennek és António Costának. A levél aláírói a külső határok erősebb védelmét és azoknak a politikáknak a felülvizsgálatát sürgették, amelyek szerintük vonzóbbá tehetik az irreguláris migrációt.

Mit ér a többség szavazata?

A nép ellensége gyűlésén Stockmann doktor hiába próbálja elmondani, miért tartja veszélyesnek a város fürdőjének ügyét: a terem vezetői elfojtják a felszólalását, majd a közönség ellenségnek nyilvánítja. Ibsennél a többség nem cáfolattal válaszol a kellemetlen állításra, hanem olyan címkét ad a megszólalónak, amely már eleve kizárja őt a vitából.

Dahl címkéje éppen ezért erős politikai fegyver: Orbán nevével nem pusztán három spanyol vitát kapcsol össze, hanem a közös európai szabályoktól eltávolodó vezető képét idézi fel. Sánchez szocialista párti EP-képviselője, Javi López ugyanakkor visszautasította az összevetést, és azt állította, Spanyolország nem elszigetelődik, hanem ellensúlyt képez az egyre jobbra tolódó kontinensen.

Az Euronews beszámolója szerint a ceutai ügy csak kiélezte azokat a már korábban is meglévő nézetkülönbségeket, amelyek Kína, a védelem és a migráció körül húzódnak. A kérdés így nem az, hányan ülnek az egyik oldalon, hanem hogy a Sánchezre ragasztott címke után marad-e tér a gyűlésben a vitára.