A KSH friss elemzése szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére – vagyis minden negyedik magyar munkavállalónak kevesebbet ért a fizetése, mint egy évvel korábban. Erre a statisztikára reagált a TISZA Párt leendő gazdasági és energiaügyi minisztere, aki szerint a megélhetés valóságát nem lehet átlagok mögé rejteni.
Kapcsolódó cikk
A párt az adórendszer átalakítását javasolja megoldásként: ennek első lépéseként a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót 15-ről 9 százalékra csökkentenék, ami számításaik szerint évente több mint 240 ezer forinttal hagyná érintetlenül a legkevesebbet keresők zsebét. A terv nemcsak a minimálbéreseket érinti: mindenki, aki a jelenleg havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keres, szintén kevesebb adót fizetne, ami az összes magyar munkavállaló több mint felét jelenti.
Kapitány István: a Vasedénytől az adóreformig
A Shell egykori globális alelnökével, Kapitány Istvánnal a Tisza Párt már 2025 októberében megkezdte az egyeztetést, Magyar Péter pedig idén januárban jelentette be, hogy ő lesz a párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője. Az 1961-ben Debrecenben született szakember 37 évet töltött a Shellnél, és pályája csúcsán a vállalat globális alelnökeként 45 ezernél is több benzinkútért felelt, miközben közel félmillió ember tartozott alá – ilyen magasra egyetlen más magyar menedzser sem jutott a nemzetközi nagyvállalati világban.
Kapcsolódó cikk
Karrierjét nem a politikában, hanem az Örs vezér téri Sugár bevásárlóközpont Vasedény nevű boltjában kezdte 1987-ben, ahol a Shell csábította el. Önironikusan „a magyar Jockey Ewingnak” nevezi magát, ám az őt ismerők szerint egyáltalán nem illik rá a Dallas-főgonosz képe. Annak ellenére, hogy az Orbán-kormány 2023-ban Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki, és Szijjártó Péter személyesen méltatta a teljesítményét, Kapitány mégis a Tisza Párt mellé állt – ami a közvetlen környezetét is meglepte.
A KSH-számadat, amit nem lehet megkerülni
„Az emberek a saját fizetésükből élnek, nem az átlagbérből. Ezért félrevezető, ha valaki az átlagkereset alakulásával próbálja bizonygatni, hogy minden rendben van a magyar bérekkel” – fogalmazott Kapitány, rávilágítva arra az ismert statisztikai torzulásra, amelyet a kiugróan magas vezetői bérek okoznak az átlagban. A leendő gazdasági miniszter szerint a megélhetés valóságát a KSH médiánbér-elemzése mutatja meg hitelesen, nem az országos átlag.
Kapcsolódó cikk
A tervezet szerint egy 420 ezres bruttó bérnél az adócsökkentés évi 180 ezer forint pluszt jelentene, 500 ezres fizetésnél körülbelül évi 120 ezret, míg a mediánbérnél, 625 ezernél évi 60 ezer forintot hagyna a dolgozóknál. A számok nem légből kapottak: szó szerint megegyeznek a párt választási programjában szereplő adópolitikai vállalásokkal, ahol ugyanezek a jövedelmi példák szerepeltek, adójóváírás formájában megvalósítva.
„A valóságot jobban megmutatja a KSH elemzése, amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére. Vagyis több mint minden negyedik magyar munkavállaló azt tapasztalta, hogy a fizetése kevesebbet ér, mint egy évvel korábban" – fogalmazott Kapitány István, jelezve, hogy a Tisza adóreformja nem ígéret, hanem mért válasz egy konkrét, dokumentált problémára.
A TISZA adócsomagja egyszerre szól politikai üzenetként és gazdaságpolitikai programként: olyan miniszterjelölttől érkezik, aki 37 évet töltött a globális nagyvállalati csúcson, és most a legkisebb keresők helyzetét akarja megváltoztatni konkrét forintösszegekkel. Kapitány István az átadás-átvételi folyamat keretében már felvette a kapcsolatot a Mol képviselőivel, míg Szijjártó Péter – aki egykor átadta neki a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét – külgazdasági ügyekben kereste meg. A vita most arról szól, hogy a KSH által igazolt reálbér-csökkenés valódi orvosságát jelenti-e egy ilyen adóreform – vagy a finanszírozhatóság falába ütközik még azelőtt, hogy bárki többet vihetne haza a hónap végén.
Kapcsolódó cikk