Orbán Viktor 6 év alatt egyszer sem fogadta az MTA elnökét, többet költött propagandára is – Magyar Péter elment az MTA közgyűlésére, és elmondta, mit fog csinálni másképp

Orbán Viktor hat éven át egyszer sem fogadta Freund Tamást, az MTA elnökét – annak ellenére, hogy az akadémiai vezető egyébként konzervatívnak számít, és a kormányhoz nem tekintett ellenségesnek. A viszony 2019-ben romlott el véglegesen, amikor az Orbán-kormány indoklás nélkül megfosztotta az Akadémiát kutatóhálózatától, és azt kormányzati irányítás alá vonta – Lovász László akkori elnök heroikus erőfeszítései ellenére sem lehetett megakadályozni a lépést. A tudományos szféra azóta várta, hogy valaki ismét partnerként kezelje az MTA-t. Magyar Péter hétfőn nemcsak megjelent a 200. jubileumi közgyűlésen, hanem hosszú, konkrét ígéretekkel teli beszédet is mondott – és már az elején jelezte: a sajtónál hamarabb akarta elmondani, hogy Freund Tamás az édesanyja másod-unokatestvére.

Ez az előzetes bejelentés nem volt véletlen. Magyar Péter néhány napja igazságügyi miniszternek jelölte a sógorát, Melléthei-Barna Mártont, amellyel komoly bírálatot vont magára a nepotizmus vádjával kapcsolatban. Az MTA-n tett megelőző gesztus ezért kettős üzenet volt: egyrészt átláthatóságot jelzett, másrészt azt is, hogy a rokoni kapcsolat önmagában nem akadályozza a megjelenést vagy az együttműködést. Freund Tamás a köszöntőjében azt mondta: „az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak” – és nagy reményekkel tekint az együttműködés elé.

„Erőből lenyomták a tudósok torkán" – Magyar elszámolja a 16 évet

Magyar Péter a leköszönő kormánnyal szemben kemény szavakat használt. Az elmúlt 16 évet azzal jellemezte, hogy a hatalom inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget. „Az akadémiai szférában a hatalmat irritálta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos” – mondta, majd a kutatóhálózat 2019-es átszervezéséről azt mondta: erőszakosan, a tudósok megkérdezése nélkül zajlott. „Erőből lenyomták akaratukat a tudósok torkán” – fogalmazott, ezzel egyértelműen az Orbán-kormány egykori döntéseit minősítve. Kiemelte azt is, hogy a magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött propagandára, mint tudományra.

A kontrasztot még élesebbé tette az a tény, amelyet a 444.hu emelt ki: az előző évben Orbán Viktor is tervezett közgyűlési megjelenést, végül azonban – a poloskázós március 15-ei beszéde miatt tiltakozó tudósok kivonulásával fenyegető jelzések hatására – nem ment el. Magyar Péter megjelent, és anélkül szólalt fel, hogy bárki kivonulással fenyegetett volna. Egyedül Szabó Bálint próbálta megzavarni az eseményt – trombitával és azzal a kérdéssel, hogy Magyar lemond-e a mentelmi jogáról, illetve börtönbe megy-e. Magyar Péter kérte az eltávolítását, és megjegyezte: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc.”

Ígéretek: béremelés, GDP 2 százalék, kutatóhálózat visszaadása

A konkrét ígéretek hosszú listát tesznek ki. Magyar Péter elmondta: a HUN-REN hálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek, tízszer-húszszor annyit, mint a legtöbb fiatal kutató – és ez így nem mehet tovább. Ígérte, hogy a tudományos szervezetek döntéseit a tudósokkal közösen hozzák meg, visszaállítják az akadémiai szabadságot, és minden támogatást megadnak a kutatóhálózat visszacsatolásához. Középtávon a GDP 2 százalékára emelik a K+F-ráfordítást, hosszú távon pedig a 3 százalékos uniós átlag elérése a cél. „A tudományos szakma maga fog dönteni a források legmegfelelőbb eloszlásáról” – mondta, jelezve, hogy a politikai befolyásolást ebből a területből is ki akarják venni.

Az MTA saját maga is egyértelműen pozícionált: april 16-án közleményt adott ki, amelyben egyetértett a Tisza Párt programjának fő céljaival, és kiemelten fontosnak nevezte a hazai tudományos intézmények autonóm működését. A közleményt Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes írta alá – vagyis az MTA jelenlegi teljes vezérkara nyíltan kiállt a változás mellett.

Magyar Péter az MTA-n tett ígéretei között a legszimbolikusabb az, amelyet a legkevesebbet emlegettek: „bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben dolgozni" – vagyis a partnerség nem személyhez, hanem intézményhez szól.

Az MTA 200. közgyűlése kedden tisztújítással zárul: négy jelölt közül választják meg az új elnököt. A Tisza-kormány ígérete szerint az első intézkedések között szerepel a kutatóhálózat visszaadása – és Magyar Péter hétfői megjelenése ennek a folyamatnak az első nyilvános gesztusa volt. Hogy az ígéretek mikor és hogyan válnak konkrét törvényi lépésekké, az az eskütétel utáni első hetekben derül ki.