Orbán Anita pályafutását a Corvinus jogelődjén kezdte vállalatértékelési szakon, de az igazi fordulatot az amerikai évek hozták. Bostonban, a Tufts Egyetemen orosz és amerikai történelemből szerzett mesterfokozatot – ez az a diploma, ami sokaknak szemöldököt emel –, majd a világhírű Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális akadémián nemzetközi jogból és diplomáciából szerezte meg mind a második mesterfokozatot, mind a doktori címet. Ezzel 2007-ben ő lett az első magyar, aki a legrégebbi amerikai diplomáciai akadémián doktorált.
Kapcsolódó cikk
A három mesterfokozat és egy PhD-vel rendelkező Orbán Anita így a rendszerváltás utáni korszak valószínűleg legjobban képzett külügyminisztere lesz. Tudományos munkássága sem hétköznapi: „Hatalom, energia és az új orosz imperializmus” című könyve 2008-ban az Egyesült Államokban jelent meg, és a világ számos egyetemi könyvtárában megtalálható – ő az egyetlen magyar diplomata, akinek tudományos kötete az Egyesült Államokban látott napvilágot.
Aki már 2008-ban megírta, mi lesz Oroszországgal
Orbán Anita karrierje nem csupán az akadémiai világ felé mutat: 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagyköveteként az Európai Parlament és az amerikai kongresszus is meghallgatta, a visegrádi országokat képviselve. Mentora Martonyi János volt, a Fidesz atlantista szárnyának meghatározó alakja, akivel 2015-ben együtt hagyták el a külügyi szférát – miután Orbán Viktor egyre inkább a keleti nyitás felé fordult. A miniszteri poszttól való távolodás nem véletlen volt: Orbán Anita már a 2000-es évek végén attól tartott, hogy Oroszország energiát fog használni geopolitikai fegyverként – és ezt meg is írta.
Kapcsolódó cikk
A diplomáciai pálya után az energetikai üzleti életbe váltott: a Cheniere-nél és a Telluriannál dolgozott vezető tanácsadóként, majd 2021-ben a Vodafone-hoz szerződött. Előbb magyarországi vezérigazgató-helyettes lett, majd a cég londoni globális igazgatója – ez az a poszt, ahonnan Magyar Péter januárban hazahívta, és egyből a Tisza külügyi vezetőjeként mutatta be. „Le fogunk horgonyozni a nyugati szövetségrendszerben” – mondta már az első nyilatkozatában, egyértelműen jelezve a korábbi külpolitikával való szakítást.
Csirkepaprikás és aranygaluska a Vodafone után
A TikTok-videóból nemcsak a szakmai pálya rajzolódott ki, hanem Orbán Anita emberi oldala is. Három gyermekéről – egy 22, egy 20 és egy 17 éves fiatalról – büszke szülőként mesélt, és elárulta, hogy a nemzetközi parketten otthonosan mozgó diplomata-menedzser a magyar konyha szerelmese: legszívesebben csirkepaprikást és aranygaluskát eszik. „Igazi belevaló vidéki lány vagyok” – mutatkozott be korábban, utalva berettyóújfalui gyökereire.
Kapcsolódó cikk
Úgy néz ki, Magyar Péter érzékeny pontra tapintott: „Ne adja ki az Operát a haveroknak”
Szijjártó Péterrel a Tiszához csatlakozása előtt rövid Facebook-csörte is kialakult: a leköszönő külügyminiszter azzal kommentálta Orbán Anita szerepvállalását, hogy korábban az amerikai demokratákhoz fűződő kapcsolataival és nagy nyugati energiacégek érdekeivel kereste meg. Orbán Anita visszautasította a vádat, és pontosan megadta, mikor és hol dolgozott – a timeline nem fedte Szijjártó állításait.
Orbán Anita már 2009-ben megírta a Heti Válaszban: „Ma már senki nem tart tőlünk, senki nem tisztel minket. Magyarországnak nincs külpolitikája" – most ő az, aki ezt meg akarja változtatni.
Orbán Anita személye sok szempontból szimbolikus: a Fidesz egykori atlantista szárnyából érkező, nemzetközileg elismert szakember, aki évek óta élesen bírálta az orosz energiafüggőséget és a „kompország-politikát”. Azzal, hogy Magyar Péter őt választotta külügyminiszternek, egyértelmű üzenetet küldött: a magyar diplomácia visszatér a nyugati szövetségi rendszerbe. Hogy a három mesterfokozat és a doktorátus valóban elegendő lesz-e a 16 évnyi külpolitikai örökség felszámolásához, azt a következő hónapok döntik el.
Kapcsolódó cikk
Kiszivárgott, Magyar Péter mit mondott zárt ajtók mögött a Tisza képviselőinek