„Magyar érdekeket eláruló" – Magyar Péter most nyilvánosan blokkolta Szijjártó Péter parlamenti karrierjét: nem ülhet be az Országgyűlés alelnöki székébe

Gulyás Gergely hétfőn bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP 52 fős parlamenti frakciójába beül Szijjártó Péter volt külügyminiszter is – aki három cikluson át vezette a magyar külpolitikát, és azon kevés fideszes vezetők egyike, aki a választási vereség után is mandátumot vállal. A Fidesz szándéka szerint Szijjártó lett volna az Országgyűlés egyik alelnöke. Magyar Péter azonban kedd reggel Facebookon azonnal reagált: „Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta a leendő miniszterelnök, egyértelművé téve, hogy a Tisza kétharmados többségével élni fog politikai súlyával a parlamenti tisztségviselők megválasztásakor.

Szijjártó Péter a bejelentésre sajtósán keresztül reagált – mindössze annyit közölve, hogy nem kívánja kommentálni a döntést. Ez a hallgatás azonban önmagában is sokatmondó: egy olyan ember, aki éveken át az ország egyik leghangosabb és legharciasabb külügyi szóvivője volt, most egyetlen szóval sem védi meg magát a leendő miniszterelnök nyilvános vádjai ellen.

Szijjártó és Lavrov: amit a kiszivárgott felvételek megmutattak

Magyar Péter vétójának hátterét nem kell sokáig keresni. A kampány finisében egy oknyomozó újságírói konzorcium – a VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ – nyilvánosságra hozta Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023 és 2025 között zajlott telefonbeszélgetéseinek felvételeit és átiratait. A hanganyagok szerint Szijjártó az uniós tárgyalások szüneteiben rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az európai egyeztetések belső részleteiről – beleértve a szankciós vitákat és a nyugati koalíció tárgyalási pozícióit. Egyik 2024. júniusi hívásban Szijjártó így fogalmazott: „Tudod, Szergej, mindig a rendelkezésedre állok.”

A felvételek azt is dokumentálták, hogy Szijjártó aktívan dolgozott orosz személyek és szervezetek uniós szankciós listáról való levételén. Egy 2024. augusztus 30-i hívásban Lavrov arra emlékeztette a magyar külügyminisztert, hogy ígéretet tett Aliser Uszmanov orosz oligarcha testvérének, Gulbahor Iszmajlovának a listáról való eltávolítására – Szijjártó pedig megerősítette: a szlovákokkal közösen javaslatot nyújtanak be, és „mindent meg fognak tenni”. Gulbahor Iszmajlova 2025 márciusában valóban lekerült az uniós szankciós listáról. Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy ha Szijjártó valóban összejátszott Lavrovval, akkor „ezek az egyeztetések kimerítik azt a fogalmat, amiért életfogytiglani börtönbüntetés jár”.

A parlamenti erőviszonyok és ami most következik

A Tisza vétója nem csupán szimbolikus gesztus – a párt kétharmados többséggel rendelkezik az Országgyűlésben, ami azt jelenti, hogy Szijjártó alelnöksége a Tisza támogatása nélkül matematikailag nem valósulhat meg. A Fidesznek nincs más választása: vagy kitart Szijjártó jelölése mellett és elbukik a szavazáson, vagy új jelöltet állít. A leendő miniszterelnök bejegyzésében a kommentelőit is mozgósította: arra kérte szimpatizánsait, hogy lájkokkal és megosztásokkal segítsenek abban, hogy az üzenet közvetlenül is eljusson az érintettekhez, külön nevesítve Szijjártó Pétert és Gulyás Gergelyt.

Az alakuló ülés előkészítő tárgyalásain Magyar Péter korábban hangsúlyozta: a Tisza másképp kíván működni, mint az előző kétharmados többség. „Rugalmasabbak szeretnénk lenni, kompromisszummal megállapodni, több lehetőséget hagyni az ellenzéki pártoknak” – mondta. A Szijjártó-ügy azonban megmutatja, hogy a rugalmasságnak vannak határai: ott, ahol a Lavrov-felvételek árnyéka vetül valakire, a Tisza nem hajlandó kompromisszumot kötni.

„Magyar érdekeket eláruló" – ezt a jelzőt kapta Magyar Pétertől Szijjártó Péter, aki háromszor volt Magyarország külügyminisztere, és aki most arra sem volt hajlandó, hogy egyetlen mondattal megvédje magát.

Szijjártó Péter esete jól mutatja, hogy a Fidesz parlamenti jelenléte az új ciklusban korántsem lesz konfliktusmentes. A volt külügyminiszter, akinek neve a Lavrov-felvételek óta összefonódott az orosz kapcsolatok kérdésével, most az első komoly próbatétel elé néz – és a hallgatása nem segít rajta. A Fidesznek a következő napokban döntenie kell: kitart-e Szijjártó mellett, vagy enged a Tisza nyomásának és új jelöltet állít. Az alakuló ülés megmutatja, hogy az új ellenzék képes-e taktikusan navigálni egy olyan helyzetben, ahol egyetlen szavazat sem az övék.