Magyar Péter miniszterelnök hétfő este minisztereivel körbejárta a Várnegyed kormányzati épületeit: a Karmelitát, Rogán Antal egykori miniszterelnöki kabinetirodáját és Pintér Sándor belügyminisztériumának Szentháromság téri épületét. A nyilvánosság elől eddig elzárt belső terekben fényűző luxust talált – szivarszobát, körpanorámás luxusteraszt –, és képeket, videókat posztolt róluk. Bejegyzésében azt írta: „százmilliárdokból felhúzott luxus minisztérium”, és hozzátette: „a magyar Ceaușescuk világa.”
Kapcsolódó cikk
A tárlatvezetés komoly visszhangot keltett – és gyors reagálásra késztette az egyik érintett tárcát. Pintér Sándor belügyminisztériuma közleményt adott ki, amely a körülmények ismeretében alighanem az utolsó lesz tőlük.
Pintér tárcájának védekezése
A belügyminisztériumi közlemény tagadta, hogy a Budai Várban található épület el volna zárva a közönség elől. Közlésük szerint 2025 februárja óta „A Rézvitézek oltalmában – Séta az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium történeti tereiben” elnevezésű programon belül a nagyközönség és fizetős látogatók is bepillanthatnak az épület tereibe. A közlemény hangsúlyozta, hogy a tárca „elkötelezett a magyar építészeti örökség megóvása és a közművelődés iránt.”
Kapcsolódó cikk
A védekezés azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Ha az épület valóban nyitott a közönség előtt, miért volt eddig tilos benne fényképezni – ahogy a 24.hu korábban megírta? És ha a luxus belső terek tárlatvezetés keretében láthatók, miért nem tudott erről senki, amíg Magyar Péter képeket nem posztolt róluk?
A luxus, amit a köz fizetett
Magyar Péter bejegyzése konkrét részleteket is tartalmazott: a szivarszoba és a körpanorámás luxusterasz önmagában is sokatmondó, de a kontextus még inkább. Ezeket az épületeket közpénzből újíttatták fel, közpénzből üzemeltetik – és az a tény, hogy a nagyközönség elől évekig elzárva maradtak, pontosan azt illusztrálja, amit Magyar Péter a rendszerváltás szükségességeként fogalmazott meg: az állam vagyona a politikai elit magánhasználatává vált.
Kapcsolódó cikk
Ruff Bálint, az új Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott talán a legélesebben a helyzetről: „Miközben a János kórházban az emberek fejére esik a mennyezet, önök ott dolgoztak fent, és azt gondolták, hogy ez önöknek jár.” Ez a mondat pontosan összefoglalja azt a szakadékot, amely a NER-korszak állami luxusköltéseit elválasztja a közszolgáltatások tényleges állapotától – és amely most, a Tisza-kormány tárlatvezetései révén vizuálisan is dokumentálttá vált.
„A magyar Ceaușescuk világa" – összegezte Magyar Péter, miután szivarszobát és körpanorámás luxusteraszt talált Rogán és Pintér minisztériumában. Pintér tárcája védekezésre kényszerült – alighanem utolsó közleményükben.
A Várnegyed luxusminisztériumainak feltárása nem csupán szimbolikus gesztus: megmutatja, mire ment el az a közpénz, amelyből kórházi felújítások, iskolák és utak épülhettek volna. Pintér Sándor tárcájának reakciója – amely a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen tárlatvezetési programra hivatkozott – inkább erősíti, mint cáfolja a benyomást. Az új kormány most dokumentálja, amit örökölt.
Kapcsolódó cikk