Az Európai Unió Bírósága április közepén kimondta: a Fidesz által 2021-ben elfogadott „gyermekvédelmi törvény” – amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással – több ponton jogellenes, és sérti az EU alapértékeit, köztük az EU Alapjogi Chartáját. Orbán Viktor ezt követően levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, hogy „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre.” Indoklásában a tagállami szuverenitás és az alkotmányos identitás sérelmére hivatkozott, és kifogásolta, hogy az uniós bíróság figyelmen kívül hagyta a magyar Alaptörvény család- és gyermekvédelemmel foglalkozó rendelkezéseit.
Kapcsolódó cikk
„Szakadjon le a töke” – Kőkeményen üzentek Mészáros Lőrincnek a 82%-ig fideszes faluból
Sulyok Tamás válasza gondosan jogi nyelvezetbe volt csomagolva – de tartalmilag egyértelműen ellentmondott Orbánnak. Az államfő szerint „az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával.”
Mit jelent ez a körmondat valójában
A köztársasági elnöki szöveg fordítása leegyszerűsítve: az EU-s ítélet után van jogalkotási kötelezettség, és meg kell találni azt a megoldást, amely egyszerre felel meg az uniós jognak és a magyar alkotmánynak. Ez homlokegyenest ellentétes Orbán álláspontjával, aki szerint az ítéletet egyszerűen nem kell végrehajtani.
Kapcsolódó cikk
Sulyok Tamás ezzel a bonyolult mondattal lényegében azt üzente a leköszönő miniszterelnöknek: a jogbiztonság elve nem teszi lehetővé az EU-s ítélet egyszerű félresöprését. A köztársasági elnök köztudottan fideszes kötődésű – Orbán jelöltje volt a posztra –, ezért különösen figyelemre méltó, hogy most mégis más álláspontra helyezkedett.
A törvény tartalma és az ítélet tétje
A 2021-ben elfogadott törvény megtiltotta, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető tartalmakban a heteroszexualitástól eltérő szexuális irányultságot vagy nemi identitást „népszerűsítsenek.” Az EU Bírósága szerint ezzel a jogszabály ténylegesen lehetetlenné tette a nemi kisebbségek létezésének semleges bemutatását is a gyerekek számára – és ez diszkriminatív. A szakértők szerint az ítélet végrehajtása jogalkotási kényszert jelent: a törvényt módosítani kell.
Kapcsolódó cikk
Orbán Viktor azonban ezt visszautasítja – a leköszönő kormány álláspontja szerint az EU bíróság túllépte a hatáskörét. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország tovább szegi az uniós jogot, aminek pénzügyi következményei is lehetnek.
Sulyok Tamás – Orbán Viktor egykori jelöltje a köztársasági elnöki posztra – most bonyolult jogi fogalmakba csomagolva, de egyértelműen közölte: az EU-s ítélet után jogalkotási kötelezettség van. Ez Orbán Viktor döntésével szemben az első elnöki ellentmondás.
Sulyok Tamás lépése szimbolikusan rendkívül fontos: egy fideszes kötődésű köztársasági elnök, aki a politikai lojalitásáról ismert, most első alkalommal helyezkedett szembe a leköszönő miniszterelnök álláspontjával. Hogy az új parlament és az új kormány hogyan kezeli a gyermekvédelmi törvény EU-s ítéletének végrehajtását, az az egyik első próbatétele lesz a Tisza-kormánynak – és Sulyok válasza egyértelműen jelezte: a jogbiztonság elvét nem lehet félresöpörni.
Kapcsolódó cikk