Szél Bernadett, az LMP korábbi miniszterelnök-jelöltje Facebook-bejegyzésben reagált egy egyre sűrűbben hallható kérdésre: sokan kérdezik tőle, nem gondolja-e, hogy Magyar Péter túl keményen bánik Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és más fideszes politikusokkal. A válasza egyértelmű volt: nem gondolja.

Sulyok Tamást nem tekinti köztársasági elnöknek – szerinte legfeljebb egy autokratikus rendszer „hekkje”, mivel az Orbán-kormányok alatt nem volt köztársaság Magyarországon, az elnöki pozícióban minimálisan elvárható szintet pedig nem hozta. A fideszes politikusokról pedig azt írta: „kirabolták az országot, mindenki életét meg akarták lopni.”

A vádlottak padja és a személyes tapasztalat

Szél Bernadett nem csupán elvont politikai értékelést adott – saját tapasztalatát is felidézte. 2025 novemberében több más közéleti szereplővel együtt ellene is vádat emeltek hivatalos személy elleni erőszak miatt. „Velem addig mentek, hogy konkrétan a vádlottak padjáról néztem most a miniszteri meghallgatásokat, több más, teljesen ártatlan emberrel együtt… és mentek volna tovább is, és nem csak velünk!” – írta.

Ez a személyes érintettség teszi különösen hitelesítve a pozícióját: nem elvből utasítja el a megbékélési narratívát, hanem saját bőrén tapasztalta, hogyan használta a rendszer a jogi eszközöket politikai célokra.

„Purgatórium" – és ami mögötte van

Szél Bernadett bejegyzésének zárómondata tömören összefoglal egy komplex erkölcsi és politikai álláspontot: „Úgyhogy ami most van, tekintsék nyugodtan purgatóriumnak.” Ez a kifejezés nem bosszúvágyat fejez ki, hanem egy sorrendiséget: előbb a megbűnhődés, aztán a megbocsátás.

Az, hogy sokan most azt kérdezik, nem kellene-e már megbocsátani, Szél szerint félreérti a helyzetet – az elszámoltatás még el sem kezdődött igazán.

„A megbocsátás a megbűnhődés után következhet – és annak ezek a politikusok még bőven előtte vannak" – írta Szél Bernadett, aki a vádlottak padjáról nézte a miniszteri meghallgatásokat, és most egyértelműen állást foglalt a megbékélési vita kapcsán.

Szél Bernadett üzenete a rendszerváltás egyik legfontosabb vitájába szól bele: mikor és hogyan lehet megbocsátani azoknak, akik a Fidesz-korszakban részt vettek a rendszer fenntartásában? Szél szerint a sorrend egyértelmű – előbb az elszámoltatás, aztán az elengedés. A „purgatórium” metafora azt is jelzi: nem örök kárhozatról van szó, hanem egy szükséges átmeneti folyamatról, amelynek megvan a maga rendje.