Balásy Gyula kommunikációs birodalma két keretszerződés részeként összesen nettó kétszáznegyvennégy millió forintnyi munkát csatornázott át a Hype&Hyper design- és életmódmagazin kiadójának. Ez a nonprofit vállalkozás felelt a Szuverenitásvédelmi Hivatal online kommunikációs és közösségi médiás tartalmaiért, valamint rádióreklámok gyártásáért is. Érdekesség, hogy a magazin neve akkor égett bele a köztudatba, amikor 2022-ben exkluzív interjút közöltek Orbán Ráhellel frissen nyílt luxus bababoltja kapcsán. A cég korábban sem panaszkodhatott, hiszen a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül csaknem nyolcvankilenc millió forintnyi kormányzati forráshoz jutott.
Kapcsolódó cikk
Orbán Ráhel tiszteli a sajtószabadságot, de közben nem felejtett el fenyegetni sem — ezt mondta
A politikatörténeti kontextust vizsgálva a jelenség kísértetiesen emlékeztet a 19. századi Tisza-korszak „mameluk-rendszerére”, ahol a feltétlen hűségért cserébe állami megrendelések és pozíciók jártak a klienshálózat tagjainak. A magyarországi politikai elit konszolidációja során az ilyen típusú „visszaosztások” mindig is a hatalom megtartásának és a lojális média kiépítésének alapvető eszközei voltak. A szociológiai tanulmányok szerint az ilyen körkörös pénzmozgások, ahol a döntéshozók és a kedvezményezettek régi barátok, alapjaiban erodálják a társadalmi bizalmat. Ebben a rendszerben a szuverenitás védelme láthatóan kéz a kézben jár a gazdasági érdekek biztosításával.
Orbán Ráhel és a barátok
A szálak egészen az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatáig (HÖK) nyúlnak vissza, ahol a jelenlegi döntéshozók és a pénzt besöprő tulajdonosok együtt tanultak. Szablics János, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökhelyettese, 2023 augusztusáig tulajdonos volt abban a cégben, amely a Hype&Hyper webshopját működteti. Szablics és a magazin egyik tulajdonosa, Fáy Gergely, nemcsak egy évfolyamra jártak, hanem a HÖK vezetésében is együtt munkálkodtak, egyikük elnökként, másikuk elnökhelyettesként. Ez a fajta egyetemi alapokon nyugvó kapcsolatrendszer a modern magyar politikatörténet egyik legmeghatározóbb eleme, gondoljunk csak a Fidesz alapítóinak Bibó István Szakkollégiumi gyökereire.
Kapcsolódó cikk
Orbán Ráhelék a választás előtt ismét külföldre költözhetnek, az USA a cél
Ez a mélyen gyökerező bizalmi háló teszi lehetővé, hogy a közpénzek áramlása kiszámítható és irányított maradjon a választások előtti feszült időszakban is. A Hypeandhyper Nonprofit Kkt. árbevétele az elmúlt években jelentős ingadozást mutatott, de a Balásy-cégektől érkező megbízások stabil hátteret biztosítanak számukra. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációja így valójában egy szűk baráti és politikai kör belső elszámolási rendszerévé vált a nyilvánosság szeme láttára. A 2026-os kampányidőszakban az ilyen típusú kifizetések a hitelességi küzdelem központi elemévé válnak, ahol a szuverenitás fogalma már csak paravánként szolgál.
Balásy Gyula és Rogán Antal
A kifizetések felett Rogán Antal minisztériuma bábáskodik, hiszen ők felügyelik a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, amely a milliárdos keretszerződéseket Balásy Gyula cégeihez irányítja. A Szuverenitásvédelmi Hivatal eddig három keretszerződést kötött Balásyékkal, a legutóbbi, nettó 1,32 milliárd forintos szerződés jelenleg is hatályban van. Ebből a hatalmas keretből jutottak jelentős összegekhez olyan alvállalkozók is, mint a Digitális Szuverenitás Központ Kft., amely több szálon kötődik a Megafonhoz. A rendszer felépítése biztosítja, hogy a propaganda és a gazdasági haszonélvezők köre tökéletes szimbiózisban működjön a sorsdöntő tavaszi hajrában.
Kapcsolódó cikk
Görög Zita hálás Orbán Ráhelnek a segítségéért – „Remélem, megjön a kedvük a luxizóknak”
A politikatörténeti elemzések szerint a propaganda ilyen szintű technikai és anyagi kiszervezése a modern hibrid rendszerek sajátossága, ahol a civilnek látszó szervezetek valójában állami feladatokat látnak el. A Századvég és a Nézőpont Intézet is feltűnik a kedvezményezettek listáján, ami nem meglepő, hiszen a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás korábban maga is a Századvég igazgatója volt. Ez a körforgásos modell garantálja, hogy a politikai üzenetek és az értük járó javadalmazás mindig a belső körben maradjon. A 2026-os választások tétje így az is, hogy fenntartható-e ez a típusú közpénz-égetés a „nemzeti érdek” köntösébe bújtatva.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal negyedmilliárd forintja annál a lapnál landolt alvállalkozói díjként, amelynek korábbi tulajdonosa a hivatal jelenlegi elnökhelyettesével együtt koptatta az ELTE jogi karának padjait.
A botrány hatására a közvélemény figyelme ismét a közpénzek elosztásának transzparenciája felé fordult, miközben a kormányzati kommunikáció próbálja jelentéktelennek beállítani az ügyet. A Hype&Hyper turisztikai projektekben is részt vett, többek között a Mediator partnereként az állami Visit Hungary kampányaiban. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy a NER-közeli médiabirodalom minden szeglete összeér, a bababolt-reklámtól egészen a nemzeti függetlenség védelméig. A választók számára a 2026-os esztendőben ezek a számok jelentik majd az igazi elszámolást a hatalommal.
Kapcsolódó cikk