Magyar Péter hétfő reggel végre bejutott a legfőbb ügyészhez, de érdemi válaszok helyett csak néhány beszáradt golyóstollat kapott útravalónak. A Tisza Párt elnöke szerint a Markó utcában továbbra is a mély hallgatás és a politikai utasítások irányítják a nyomozati munkát
Az első Magyar Közlönyben a statútumtörvény jelent meg – a miniszterek hatásköreit szabályozó dokumentum, amelyből kiderült, hogy négy tárca vétójogot kap, és Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó pontosan mit koordinál. A másodikat az első kormányülés utáni éjjel adták ki, és a tartalom megmutatja, milyen iramban tervezi az új kormány az elmúlt 16 év feltárását. A rendeletek nem egyszerű ígéretek – jogszabályi formát kaptak, és a Magyar Közlönyben való megjelenésükkel kötelező erejűvé váltak. Magyar Péter a kormányülésen azt mondta, a következő időszakban heti két kormányülést tartanak, és rengeteg megoldandó ügy van.
Kapcsolódó cikk
A vizsgálatok listája szimbolikusan és tartalmilag is a rendszerváltás programja. Az első tétel a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések kivizsgálása – ez az az intézmény, amelynek egykori igazgatója, V. János ügyéből indult el az a nyilvánosságot rázó botránysorozat, amely részben elvezetett a fideszes rendszer bukásához. A kormány a bicskei gyermekotthonban történt jogsértések teljes körű nyilvános kivizsgálásáról határoz, a szociális és családügyi minisztert felkérik egy teljes körű átvilágításra a gyermekvédelem területén – és az igazságügyi miniszter nyilvánosságra fogja hozni a kegyelmi ügy dossziéját.
A kegyelmi dosszié és a Sulyok-kérdés
A Novák Katalin által meghozott kegyelem – amellyel K. Endrét, a bicskei pedofil igazgatót fedező igazgatóhelyettest részesítette elnöki kegyelemben – a legfontosabb egyedi ügyként jelenik meg a rendeletben. Magyar Péter elmondta, hogy a kegyelmi ügy dossziéja két helyen lehet: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Már a héten kiderülhet, hogy a dossziéból mennyi rész van meg a minisztériumban. Magyar nem számít arra, hogy olyan új részletek derülnek ki, mint például hogy Novák Lévai Anikó kérésére adott kegyelmet – de jelzett: ha a tárcánál lévő anyag nem teljes, a köztársasági elnöktől – akár Sulyok Tamástól, akár az utódjától – fogják kérni a teljes dosszié nyilvánosságra hozatalát.
Kapcsolódó cikk
Ez a pont közvetlen összefüggésbe hozható a Sulyok Tamás lemondásával kapcsolatos nyomással: ha a Sándor-palotában lévő dossziét Sulyok nem adja ki önként, az újabb érv lesz az eltávolítása mellett. Magyar korábban megígérte: ha Sulyok nem mond le május 31-éig, alkotmánymódosítással távolítják el.
Titkos szerződések, 16 év emlékeztetői, ügynökakták
A rendeletek sorában szerepel a titkosított nemzetközi szerződések felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala – ez azokat az egyezményeket érinti, amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt 16 évben titkosított formában kötött, és amelyek tartalmáról a parlament sem kapott teljes körű tájékoztatást. Emellett egyes titkosított kormányhatározatokat is felülvizsgálnak. Felülvizsgálja a kormány a titkosított nemzetközi szerződéseket, a titkosított kormányhatározatokat, és amit lehet, nyilvánosságra hoznak.
Kapcsolódó cikk
Az egyik leglátványosabb pont: a 2010. május 29. és 2026. május 12. között megtartott összes kormányülés összefoglalójának felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala. Ez 16 évnyi kabinettitok kinyitását jelenti – és bár a kormányülések emlékeztetői nem tartalmaznak mindent, ami elhangzott, a dokumentumok önmagukban is rengeteg, eddig nem nyilvános döntés hátterét tárhatják fel. Az ügynöktörvény felülvizsgálata szintén megjelent a rendeletben – a titkosszolgálati tevékenység feltárása és a 2003-as törvény módosítása az október 22-re ígért aktanyilvánosság jogi előkészítésének része.
A második Magyar Közlöny egyszerre tartalmazza a bicskei botrány kivizsgálásának rendeletét, a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét és 16 év titkos kormányülésének megnyitását – mindhárom az Orbán-rendszer három legsúlyosabb titkát érinti.
A gazdasági téren is érkeztek fontos döntések: a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetése – ez utóbbi az egyik legfontosabb NER-es vagyonmenekítési eszköz bezárását jelenti. Szerepel továbbá a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által koordinált kórházi hűtési program felülvizsgálata – a kórházi klímarendszerek felülvizsgálatát Magyar Péter a kormányülésen azzal indokolta, hogy elkerüljék azt a helyzetet, ami „Takács Péter regnálása idején” fennállt. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elindítása szintén megjelent – ez az a döntés, amelyet az Orbán-kormány 2017 óta blokkolt, és amely az uniós közpénzekkel való visszaélések elleni leghatékonyabb európai eszközhöz biztosít majd hozzáférést.
Kapcsolódó cikk