A politikai feszültség tovább fokozódik a hatalomváltás árnyékában, hiszen az államfő pozíciója is komoly veszélybe kerülhet. Vörös Imre a Klubrádióban fejtette ki álláspontját, miszerint Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása kilépjen a jogállami keretek közül. A volt alkotmánybíró rámutatott, hogy a köztársasági elnök nem tett eleget alapvető kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett. Emiatt a kormánypárti jogászok állításaival ellentétben – akik szerint az államfő elmozdíthatatlan – a megfosztási eljárás igenis megindítható ellene.
Kapcsolódó cikk
Az Alaptörvény világosan szabályozza ezt a kivételes eljárást, amelyhez az országgyűlési képviselők egyötödének indítványa szükséges. Bár ezt a lépést a Demokratikus Koalíció korábban már meg is tette, a folyamat élesítéséhez a parlament kétharmados többségének támogatása kell. A döntéshez az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell a lépést, és Sulyok Tamás teljes eddigi elnöki tevékenységét mérlegre kell tennie. A magyar politikatörténetben egy ilyen eljárás alapjaiban rengetné meg a bebetonozott közjogi berendezkedést.
Sulyok Tamás végzetes hibái
Vörös Imre volt alkotmánybíró konkrét eseteket is említett a Klubrádióban, amelyek bizonyítják az államfő súlyos mulasztásait az elmúlt időszakból. Érthetetlennek nevezte például azt, hogy Sulyok Tamás nem emelt szót a gyülekezési jogot korlátozó, a Pride betiltását célzó intézkedés ellen. Ezt a szabályozást a Fidesz úgy fogadta el, hogy csupán utólag igazították hozzá magát az Alaptörvényt, miközben az államfő némán asszisztált a folyamathoz. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az elnök írásba adta az Alaptörvény tizenötödik módosításának átengedését is, amelynek főbb szabályai április tizenötödikén hatályba is léptek.
Kapcsolódó cikk
A volt alkotmánybíró szerint a jelenlegi közjogi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket a korábbi hatalom bebetonozására alkottak meg. Ezek a rendelkezések Vörös Imre olvasatában eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, hiszen céljuk a demokratikus keretek szűkítése volt. Egy ilyen rendkívüli politikai és gazdasági helyzetben szerinte túlzott óvatosság lenne érintetlenül hagyni ezeket a korlátozó passzusokat csak azért, mert az Alaptörvény részei. Éppen ezért a jogász hangsúlyozta, hogy nem is kérdés ezen szabályok mielőbbi kiiktatása az újjáépülő jogállam érdekében.
Forsthoffer Ágnes léphet elő
A megfosztási eljárás dinamikája azonnali és komoly következményekkel járna az államigazgatás mindennapjaira nézve. Ha a parlament meghozza az eljárás elindításáról szóló döntést, Sulyok Tamás elnöki jogköreinek gyakorlását azonnal fel kell függeszteni. Bár a végső szót az ügyben az Alkotmánybíróság mondja ki, az átmeneti időszakban az államfői feladatokat az Országgyűlés majdani elnöke, Forsthoffer Ágnes venné át.
Kapcsolódó cikk
Ez az ideiglenes állapot biztosítaná az ország működőképességét a történelmi horderejű közjogi vita lezárásáig.
A hatalom bebetonozására alkotott, a jogállamiságot korlátozó alaptörvényi szabályok érintetlenül hagyása túlzott óvatosság lenne a jelenlegi rendkívüli helyzetben.
Vörös Imre a jövőre nézve már letett az asztalra egy „kigyomlált” Alaptörvény-változatot, amely kiindulópontja lehet a rendszer teljes újjáépítésének. A szakember szerint a jogállamiságot korlátozó rendelkezések változatlan fenntartása semmivel sem indokolható. A történelem során a rendszerváltások és mélyreható politikai fordulatok mindig megkövetelték az alkotmányos alapok bátor újraértelmezését. Egy esetleges megfosztási eljárás nem csupán a parlamenti padsorokban, hanem a legfőbb közjogi méltóságok szintjén is radikális tisztulást hozna az országnak.
Kapcsolódó cikk