Címke
A Pálffy L. Péter legfrissebb cikkei a Contextuson.
Edinburgh utcái, terei, parkjai a fesztiválidőszakban megtelnek utcazenészekkel. A Medows-ban késő éjszakáig tart a jammellés, amihez önjelölt táncosok, zsonglőrök, tűzfújók csapódnak. Őszinte csodálattal nézem, hallgatom őket, hisz amit produkálnak, akár egy színpadon is megállná a helyét.
Igen, feltettem már én is magamnak a kérdést: ahelyett, hogy játszanék egy előadásban és/vagy rendeznék egyet a Fringe-en, miért inkább nézem őket és írok róluk? Válasz? Nincs. Történet van. Egy szomorúan vicces történet…
Mi is történt pontosan 70 éve? Többek között megtalálták a Holt-tengeri tekercseket, kidolgozták az első ősrobbanás-elméletet, megkezdődött a szuperszonikus repülés. Mindeközben Edinburgh-ban…
Okostelefon, táblagép, okostelevízió: ha mindenre mást használunk az agyunk helyett, az előbb-utóbb megbosszulja magát. Kérdés: „Mikor lett ennyire bonyolult a világ?” Válasz: „Amikor egyszerűbbé akartuk tenni.”
Kafka rémmeséjének abszurditását Josef K-ról Philip Glass zenéje húzza alá. A pert úgy reklámozták mint dráma, paranoia és abszurd humor csodás elegye. Ismét egy nagyot mondó reklám, vagy van benne valami?
Véget ért a fesztivál, Edinburgh lakosai nyugodtan visszatérhetnek otthonaikba anélkül, hogy bárki "beleimprovizálna valamit az arcukba" – ahogy egy szatirikus híreket gyártó portál világgá kürtölte. Azért valamennyi igazság van benne: az utcák, a terek kiürültek, nem kell lépten-nyomon kerülgetni a turistákat vagy nem kívánatos ökológiai lábnyomaikat.
Lehet, hogy a vágyainkkal van baj. Ha nincs fesztivál, már nagyon várjuk, mert sok embernek ad munkát, felpörög az életünk, kitörhetünk a komfortzónánkból. Aztán elkezdődik, és alig várjuk, hogy vége legyen, hogy a buszok végre megint menetrend szerint közlekedjenek, az utcák ne legyenek tele szeméttel és emberi testből származó végtermékekkel.
A következőkben ismertetett előadások (is) valaminek a két különböző állapota, valami összeköti őket: az író, az előadók személye, a helyszín, a „fesztivál a fesztiválban”, a stílus; vagy csak az én agyam…
…elviselni a tömeget és/vagy megcsömörlöttél a végeláthatatlan mennyiségben rád zúduló előadásoktól, van hová menekülni…
Ha dolgozó ember vagy, akkor válogass a produkciókból, és azt nézd meg, amit szeretnél, tizenöt előadásra biztosan van keret; ha nem, akkor irány a Free Fringe Festival!
