Trump többször is Nixon szavait visszhangozta, mikor magát a “törvény és a rend” elnökének nevezte, de vajon mennyiben vonható párhuzam a két elnök között? 

Akár ma is történhetett volna

Egy régi szemcsés felvétel egy fiatal CBS News riportert idéz meg a képernyőkön, körülötte tömegkoszorú. Hirtelen biztonsági őrök ragadják meg, elfogják és erőszakkal a földre kényszerítik, a TV-ben élőben sugárzott adás kellős közepén. A riporter csak másodpercekkel később bukkan fel újra, majd a nézőknek üzen: “Sajnálom, hogy kifogytam a szuszból. Valaki gyomorba vágott. A biztonsági emberek a földre terítettek”.

Dan Rather
Dan Rathert Biztonsági Őrök Veszik Körbe Az Élő Adás Közben / Forr-S Wikimedia Comons

A 30 másodperces filmjelenet az elmúlt két hét bármelyik estéjén, az Amerikai Egyesült Államok 750 városának bármelyikében megtörténhetett volna, ahol az antirasszista tüntetések hulláma söpört végig. A George Floyd halálával kapcsolatos zavargások közben tudósító riportereket és újságírókat 300 alkalommal támadták meg a rendőrök könnygázzal, gumilövedékkel és gumibottal. 

Az újságírókat sokkolta a CNN riporterének letartóztatása

George Floydot pár nappal ezelőtt, hétfőn rángatták ki a kocsijából az amerikai rendőrök, miután egy közeli üzletben dolgozó kihívta őket és hamis pénzzel való fizetéssel gyanúsította meg a férfit. Floydot a földre teperték, a minneapolis-i tiszt pedig több, mint 8 percen keresztül térdelt a nyakán, zsebre tett kézzel, mit sem törődve a körülötte állók figyelmeztetésével a fekete férfi állapotáról.

Az igazság azonban az, hogy a felvétel eredetileg 1968 augusztusában készült. Ez volt annak a kétségkívül kaotikus és véres évnek az egyik legemlékezetesebb jelenete, amely egyre jobban kezd hasonlítani a jelenben történő ingatag események babiloni zűrzavarára. A felvétel főszereplője Dan Rather, az akkori televíziózás sztár-riportere. A felvételen épp az 1968-ban lezajló chicagói konferenciáról, a demokratikus nemzeti egyezménnyel kapcsolatban tudósított. Ez az időszak az azévi események legmélyebb pontja volt, amikor a konferenciateremben hozott döntések az ajtón kívül rendőri zavargásokban oldódtak fel. 

A pokol egy kalap alatt

Negyvenkét évvel az incidens után a ma 88 éves Rather inkább a közösségi média felületein bontakozik ki a televíziós csatornák helyett. Facebook-oldalán jelenleg 3 millióan követik. Továbbra is a politikai élet egyik legkiemelkedőbb megfigyelője. Az amerikai közélettel foglalkozó hosszú karrierje során szerzett tapasztalatai alapján szembetűnő hasonlóságot vél látni 1968 és 2020 között. 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Egyesült Államok 1968-ban sokkos állapotban tengődött. A vietnámi háború rosszabbodott, faji felkelések nyugtalanították az országot. Dr. Martin Luther Kinget meggyilkolták, majd Robert Kennedy-t is, és mindez ’68 nyarán bontakozott ki igazán, amikor mind azt gondoltuk, a pokol egy kalap alatt pusztít el mindent [/perfectpullquote]

– mondja Dan Rather. 1968-ban valóban több mint 100 városban forrósodtak fel a faji kérdésekkel kapcsolatos zavargások, csak úgy, mint ma. Az országot a partizán-manőverek pedig szálakra szabták szét. És ha ez nem lenne elég 1968-ban egy pandémia is tombolt. A “Hong Kong influenza” 100 ezer amerikai polgár életét követelte. 

Út az újraválasztáshoz

Az elmúlt napokban azonban újabb hasonlóság került elő a történelem leple alól a két évjárattal kapcsolatban. A republikánus vezetők, Richard Nixon és a Donald Trump közti egyezések ugyanis szintén szembetűnőek. A politikai szereplőknek ráadásul közös múltja is van. 1987-ben Nixon levelet írt Trumpnak, amiben kifejtette, felesége, Pat szerint Trumpnak komoly esélyei lennének, ha a Fehér Házra pályázna. 

Trump Templom
Trump A St. John Templom Előtt, Kezében A Bibliával / Fotó: Tom Brenner

Aztán ott van még Roger Stone, a piszkos politikai trükkök valóságos mágusa, aki nemcsak Trump 2016-os elnöki kampányának tanácsadója volt, de Nixon társa is. Mi több, egy hátán lévő Nixon tetoválás a mai napig igazolja az egykori államfő iránt érzett lelkesedését. Az pedig szinte tagadhatatlan, hogy Nixon és Trump is arra használta politikai státuszát, hogy személyes érdekeiket a hivatalos pozíció leple alatt véghez vigyék. Ráadásul ebben a hónapban az amerikai elnök új szintre emelte az elődjével való kapcsolatát. Június 1-én, a Fehér Ház rózsakertjében kijelentette, hogy ő a “törvény és rend” elnöke, aki képes bevetni minden erőforrását – beleértve a katonaságot is – a zavargások és a fosztogatások megakadályozásának érdekében, amelyek akkor már napok óta ostromolták Amerikát. Ezt követően Trump olyat tett, amivel egészen biztosan vastag betűvel véste bele magát a történelemkönyvekbe. William Barr közreműködésével könnygázzal tisztította meg a békés tüntetőktől a St. John templomig vezető utat, ahol egy Bibliát a kezében (fordítva – a szerk.) tartva kívánt egy fényképet lőni. 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ez egy teljes másolat. Trump egyértelműen úgy döntött, hogy az újraválasztási kampánystratégiáját Richard Nixon, és az ő ’68-as kampányának mintájára építi fel. A jelenet, amiben a St. John templomig megy, hogy a “törvényt és a rendet” demonstrálja, számomra azt üzeni, hogy megnézte Nixon győzelmét ’68-ban, és azt mondta: “Ez lehet az egyik utam az újraválasztáshoz” [/perfectpullquote]

– mondja Dan Rather. 

Nixon stratégiája

Trump utánzása a “törvény és rend” felkiáltásban válik egyértelművé. A retorikai fogásként alkalmazott szlogennel először Nixon állt a politikai élet színpadára. A déli államok közönségének pedig igencsak ismerős frázis volt ez. 1968 augusztusában Nixon – nem sokkal azelőtt, hogy Rathert a földre teperték – a republikánus elnökjelölteknek címzett elfogadóbeszédében kifejtette, hogy az “elfeledett amerikaik” érdekében szolgálja majd hazáját. A “többség” hangja lesz, a “nem-kiáltóké, a nem-tüntetőké”. Akár ki is mondhatta volna az egyértelműt: a “fehérek” szószólójává avanzsálja magát. 

Nick Anderson Pulitzer-díjas művész szerint Trump egy nevetséges, kamaszodó író-palánta

Donald Trump javaslata, miszerint, ha a fertőtlenítő valóban hatásos lehet a koronavírussal való védekezéssel szemben, akkor érdemes lenne a betegeknek ezt fogyasztania, széles körökben verte ki a biztosítékot. A szervezetbe bevitt fertőtlenítőszernek ugyanis súlyos egészségügyi következményei vannak, amik akár halálhoz is vezethetnek. Annak ellenére, hogy a kézfertőtlenítő jó módszere lehet kezünk tisztán tartásának, fogyasztása tilos.

Nixon akkor igen hevesen beszélt az ország állapotáról, a “füst és láng borította városokról”. Az elnöki kampányát meghatározó “törvény és rend” kifejezés mellett egy másik frázissal is előállt, mely szerint új frontot nyit a “mocskos és narkotikus házaló ügynökökkel szemben, akik ezt az országot korrumpálják”. Ennek ellenére Nixon tagadta, hogy a rongyossá hangoztatott “törvény és rend” szlogenje faji többlet-mondanivalót takarna. Mindössze új politikai lehetőségeket látott azokban a fehér állampolgárokban, akik az 1964-ben és 1965-ben hozott polgári- és szavazati jogokról szóló törvények kereszttüzében aggódva figyelték a hirtelen fordulatokkal változó eseményeket. Nem is beszélve Martin Luther King tragédiájáról. 

Todd Boyd, a dél-kaliforniai egyetem faji és népkultúrával foglalkozó egyetemi docense szerint Nixon kutyasíppal próbált behízelegni az elégedetlen, fehér Amerika félelmeinek. 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Rengeteg fehér szavazó máshogy válaszolt a nyugtalanságokra. A fekete tüntetőket nem harcolni, sokkal inkább panaszkodni látták. Nixon elismerte, hogy nem állhatott a tömeg elé és mondhatta: “a fekete embereken akarok uralkodni”, de helyette kijelentette, hogy a “törvény és rend” érdekében cselekszik. Ez egy nagyon hatékony nyelvi stratégia volt, ami ’68-ban, sőt, még azután is kiválóan működött[/perfectpullquote]

– mondja Todd Boyd.

A milliódolláros kérdés

Omar Wasow, a Princetoni Egyetem egyik zseniális kutatásának keretein belül Nixon kampányának hatékonyságát vette górcső alá. Wascow felmérte a King halála utáni erőszakos tiltakozásoknak a fehérek szavazási mintázatára gyakorolt hatását az 1968-as választások során. Összehasonlította a nagyrészt fehér választópolgárokból álló kerületek eredményeit, amelyek a zavargások gócpontjaivá váltak azokkal a területekkel, ahol aznap éjjel óriási esőzések mosták el a tüntetők tervezett törekvéseit. Wasow figyelemreméltónak találta azt a 8%-os ingadozást Nixon és a demokratikus riválisa, Hubert Humphrey között. Ez azokban a kerületekben volt megfigyelhető, ahol a zavargások éjszakáján nem volt időjárással kapcsolatos akadálya a tüntetéseknek. Wasow arra a következtetésre jutott, hogy Nixon számára a protestálások kiaknázása tálcán kínálta számára az elnökséget.

Trump korlátozza a CNN egészségügyi adatokhoz való hozzáférését

Az Amerikai Egyesült Államok alelnökének, Michael Pence-nek a szóvivője értesítette a CNN-t, miszerint a továbbiakban nem fogadhatják vendégként műsoraikban a kormány egészségügyi szakértőit mindaddig, amíg műsorszerkesztőik nem közvetítik a Trump-kormányzat napi járványügyi összefoglalóinak azon szegmenseit, amelyben az alelnök és a koronavírus elleni küzdelem érdekében felállított munkacsoport szakemberei szólalnak fel.

Trump a frázisokat félredobva azonban olyan területre merészkedett, amire Nixon soha nem lett volna képes lépni. Nyíltan fenyegetőzött az erőszakkal és rasszista szóhasználattal élt. Amikor a Fox News megkérte, magyarázza el, pontosan mit értett az agressziót dicsőítő tweetje alatt, miszerint “ha a fosztogatások, akkor a lövöldözések is elkezdőnek”, kikerülte a kérdést. Az egészet – helytelenül – az egykori philadelphiai rendőrbiztosra, Frank Rizzora kente. Rizzo az amerikai történelem legbrutálisabb rendőri túlkapásaiért felelős. Az ő szótárában a “törvény és rend” egyet jelentett a békés tüntetők fizikai bántalmazásával. Ha szükség volt rá, parancsnokait motorra ültetve vezényelte keresztül a békés tömegeken. 

Taylor Swiftnek is elege lett Donald Trump morális fölény színleléséből

Minneapolisban jelenleg is tartanak a zavargások a hétfőn történt rendőri túlkapás miatt. George Floydot egy rendőrtiszt rángatta ki a kocsijából, miután meggyanúsították hamis pénzzel való fizetéssel, megbilincselték, majd perceken keresztül térdelt a tehetetlen férfi nyakán. Floyd 15 alkalommal kért segítséget és jelezte, hogy nem kap levegőt. A férfi a helyszínen hunyt el.

Trump szándékai egyértelműek: újrajátszani Nixon jól bevált lemezét, hogy azok dallamaival kábítsa el a fehér választópolgárokat és kihasználja a bennük mélyen gyökerező faji kérdésekkel kapcsolatos szorongásokat, biztos győzelemre evickélve ezzel novemberben. A milliódolláros kérdés csak az: vajon ez sikerülni fog-e?

Lehetséges győzelem

Eduardo Porter szociológus szerint talán igen. A jelenlegi helyzet ugyanis egy olyan fordulópont, ami könnyen célba veheti a fehér szavazópolgárok félelmeit. Csak úgy, ahogy az 1968-ban is történt. A hatvanas években ez a momentum akkor érkezett el, amikor az évtized végén a polgárjogi törvények az afro-amerikaiak számára ajtót nyitottak az állampolgárság magaslataiba, háttérbe szorítva ezzel Nixon “törvényét és rendjét”. A jelenlegi helyzetben további aggodalomra adhatnak okot az alapvető demográfiai változások. Ezek szerint 2045-re a fehér emberek elvesztik aránybeli többségüket. Ez a “félelem” fontos hajtóerő a fehér közéleti aktivisták számára. És nem véletlen az sem, hogy Trump előszeretettel emeli ki a gengszterek világának ballépéseit, a fosztogatások és a lángoló épületek tragikus mivoltát. “Füst és láng borította városok”, ismerős? 

Tuntetes
Tüntető Férfi Térdel A Rendőrök Csapata Előtt A George Floyd Halála Folytán Kirobbant Tüntetések Során / Fotó: Lawrence Bryant

Mindezek hangsúlyozása ellenére azonban a multikulturális közösségek virágoznak. Erre bizonyíték a világszerte rendezett rasszizmus elleni tüntetések láncolata, ahol fekete és fehér emberek vállt vetve harcolnak egy közös ügyért. Porter szerint azonban nem is a fiatalok, sokkal inkább az idősebb, konzervatív nézeteket valló állampolgárok miatt kell aggódni, akik sokkal nagyobb számban vesznek részt a szavazásokon. “A választóknak ez a fennmaradó, faji szempontból kissé ellenséges része jelenleg különösen ingerült és félelemmel eltelt. Így nem lenne olyan meglepő, ha Trumpot újra győzelemre segítenék” – vélekedik Porter. 

Tényleg jobban félünk?

Trump fotója a St. John templom előtt szintén szerepelhetne egy szemcsés felvételen. Pontosan azt a hatalmi adottságot aknázza ki, amire számtalan példát láthattunk a történelem során. Dan Rather, a legendás riporter szerint a fénykép egy elnyomó diktatúra korából is származhatna, amikor a közéleti személyiségek, katonai tábornokaik támogatásával a vallásra támaszkodva mentesítették magukat a tetteik alól. Miközben tömegeket gázosítottak el és fizikai erőszakot alkalmaztak a békés polgárokon. 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A fehér szavazópolgárok tényleg jobban félnek a tüntetőktől, mint Trumptól? Szeretném hinni, hogy a félelemnek és az undornak az a keveréke, amit Trump amerikai elnök vezetése szült, nagyobb motiváció lesz majd a szavazások idején, mint a faji kérdésekkel kapcsolatos félelmek. Ezt akarom hinni, és ezt is hiszem.[/perfectpullquote]

– mondja Dan Rather.

(A cikk eredetileg a The Guardianon jelent meg.)

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.

ajandek a jovobol, uj kutyuk, uj technologia, hasznos kutyuk, hasznos technologia, hasznos targyak9

10 ajándék a jövőből, amit már most megvehetünk

A kiterjesztett valóság egyre elterjedtebb. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy úgy nyisd ki az ajtót, hogy a jelszót egy virtuális billentyűzeten gépeled be, amit csak te láthatsz. De használhatod szórakozáshoz is, például játszhatsz rajta olyan játékokat, mint a biliárd, és láthatod a golyók pályáját az asztalon.