A koronavírus-járvány minden eddiginél szembetűnőbbé tette az egészségügyi hulladékok felhalmozódását és ezek bolygónkra jelentő veszélyét.
Veszélyes egészség
“A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagyban hozzájárul a légszennyezéshez kapcsolódó halálesetekhez, amelyek évente több mint négymillió embert ölnek meg a világon. Ez nagyobb szám, mint a tuberkulózisban, a maláriában és az AIDS-ben szenvedők együttesen” – mondja Gary Cohen, a Health Care Harm elnöke és társalapítója. Cohen többek között rávilágított arra, hogy az egészségügy sem lóg ki a sorból, mivel jelentősen hozzájárul az egyre növekvő hulladékdombok problémájához.
Az egészségügyi ellátás és a környezettudatos döntések azonban nem mindig férnek össze. Az egyszer használatos védőfelszerelések – maszkok és más, műtéthez szükséges, műanyag eszközök – eldobása nem csak a környezetre jelentenek veszélyt, hanem azokra az országokra is, ahol a nehézkes anyagi helyzet miatt nincs lehetőség ilyesfajta pazarlásra. A maszkok és más védőfelszerelések alkalmazása azonban elengedhetetlen.
Ezek helyes alkalmazásáról egy korábbi cikkünkben írtunk. Noha megjelent az úgynevezett maszszégyenítés is. A szakértők szerint azonban az egészségügyi hulladékoknak mindössze 15%-a jelent nagyobb veszélyt, elsősorban azok az eldobott dolgok, amik komolyabb fertőzés vagy radioaktív sugárzás forrásai lehetnek. Az orvosi hulladék másik 85%-a nem különbözik nagyban az otthon vagy a munkahelyen keletkező hulladéktól, írja a BBC.
Változásra van szükség
Sokan úgy vélik, az egyszer használatos eszközök megbízhatóbbak az egészségügyi ellátásban, hiszen steril mivolta megkérdőjelezhetetlen, mindazonáltal olcsóbbak is, mint azok a kiegészítők, amik rendszeres tisztítást és karbantartást igényelnek. Az újra felhasználható eszközök azonban ugyanolyan biztonsággal alkalmazhatók, ha megfelelően fertőtlenítették. Hosszú távon az eszközök folyamatos cseréje nagyobb összegeket emészthet fel, mint az előbbi alternatíva.
A szájmaszkok sem úszhatták meg, hogy átvegye a hatalmat felettük a popkultúra
A koronavírus-járvány és az általa hozott korlátozások, valamint rendelkezések folytán az arcmaszk napjaink kiegészítőjévé vált. Ugyan helyes viseletük még nem mindenkiben körvonalazódott igazán, az már legtöbbünk számára egyértelmű, hogy jelentősen véd a fertőzések ellen. Mi több, a legújabb trendek középpontjában is megállja a helyét.
Ezen nehézségekhez hozzájárul, hogy az egészségügyben dolgozók jelentős része nem is sejti, hogy egyes eszközeik újra és újra felhasználhatók. A hatékony orvosi újrahasznosítási rendszer hiánya pedig az egész iparág nagyobb problémájának részét képezi.
Mivel az orvosi hulladék jelenleg a koronavírus-járvány miatt jobban érzékelhető, a kutatók az egészségügyi hulladékok és a környezeti lábnyom csökkentését sürgetik.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése talán a legközvetlenebb módja annak, hogy az egészségügyi létesítmények összehangolhassák a környezettudatos magatartást. A megnövekedett szélsőséges időjárási viszonyokat, a hőhullámokat és a tengerszint emelkedését okozó kibocsátások csökkentése költségmegtakarítással is járhat. Ezt az összeget pedig az egészségügyre lehetne fordítani. Tekintettel a levegőszennyezés, az éghajlatváltozás és a műanyaghulladék emberi szervezetre jelentő kockázataira, az egészségügyi ellátás újrahasznosítása valójában sokkal több élet megmentésére szolgálhat, mint azt gondolnánk.
