Az ENSZ jelentése világjárványnak minősíti a női újságírók elleni online erőszakot

Az ENSZ szerint a gyűlölettel teli kommentek a tényeken alapuló újságírásba vetett bizalmat és az érintett női újságírók testi-lelki egészségét is aláássák.

125 országból 901 újságíró az ENSZ jelentésében

Alig másfél hónapja számoltunk be arról a The Washington Post cikke alapján, milyen új típusú veszélyeket jelent ma női újságírónak lenni. Most pedig a The Guardian arról ír, hogy az ENSZ jelentést készített a világszerte járványszerűen terjedő, a női újságírók ellen irányuló erőszakról. 

A zaklatás nem csupán a médiában végzett munkájukat lehetetleníti el, hanem sok esetben a valós életükben is fizikai fenyegetést jelent. Az ENSZ Globális Online Erőszak a Női Újságírók Ellen című jelentése arra is figyelmeztet, hogy az érintettek egészségét és pályafutását is veszélyezteti a jelenség.

ensz ujsagironok elleni eroszak jelentes
Maria Ressa újságírónő / Fotó: Alecs Ongcal/EPA

A riport összeállítói 125 országból 901 újságíróval készítettek interjút. A különböző háttérrel rendelkező megkérdezettek főleg a nőgyűlölő, rasszista, homofób vagy bigott vallásos támadásokat emelték ki.

A női újságírók elleni online erőszak célja, hogy megalázza, becsmérelje és megszégyenítse célpontjait. Félelmet keltenek, elhallgattatják és visszavonulásra késztetik áldozataikat, megkérdőjelezi szakmai hozzáértésüket, aláássa a megbízhatóságukat mind az egyénben, mind a tényeken alapuló újságírásban. Ez olyan szintű támadás a sajtószabadság ellen, amelyet nem tűrhetünk

– fogalmazott a jelentés.

Díjnyertes újságírók ellen támadtak a trollok

Több mint 2,5 millió Facebook- és Twitter-kommentet elemeztek ki alaposabban, amelyet két jeles újságírónőnek címeztek. Maria Ressa, a Fülöp-szigeteki Rappler főszerkesztője nemrég elnyerte az Unesco sajtószabadságért járó elismerését, hazája igazságszolgáltatási rendszeréről és az interneten jelen lévő gyűlöletről tudósított. 

A másik áldozat Carole Cadwalladr az Observer és a The Guardian szintén díjnyertes munkatársa. A szexista és nőgyűlölő hangvételű kommentek mellett megjelent az újságírás ellenes nyelvezet és a sajtó démonizálása, például, amikor mindenre rávágják, hogy álhír.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A jelentés esettanulmányokat is bemutat, például hogyan keresték fel zaklatói munkahelyén és lakásán az egyik amerikai webes lap fehér házi tudósítóját. Elemezte a szexuális és fizikai erőszak és zaklatás, a személyes üzenetekkel történő zaklatás különböző formáit. Miután nyilvánossá tették újságírók személyes adatait, nem egy újságírónak kellett új lakásba költöznie vagy elhagynia az országot.

A közösségi oldalak a szólásszabadság mögé bújnak el

Az online fenyegetések hátrányosan befolyásolják a nők karrierjét és egészségét. A felmérés szerint tízből egy újságírónő kért orvosi vagy pszichológusi segítséget, és háromból egy öncenzúrázta magát. 2%-uk végleg elhagyta a pályát. Brazíliában ugyanakkor nemrég egy újságírónő pert nyert a brazil elnökkel, Jair Bolsonaróval és fiával szemben, akik le akarták járatni.

A támadások kevésbé ismert formája, amikor álprofilok alól félremagyarázzák, manipulálják az újságíró szavait, és a keresőoldalak találatait is hamis vagy gyűlöletkeltő tartalmakkal árasztják el, hogy az eredeti, valós információhoz ne juthasson hozzá, aki rákeres.

A jelentés kiemeli, hogy a közösségi oldalaknak nem sikerült gyorsan és hatékonyan reagálni az újságírónőket érő támadások problémájára, és a szólásszabadságra hivatkozva nem merik korlátozni a platformjaikon a gyűlölködőket. Így a támadók kezelése – jelentése, blokkolása, elnémítása, törlése – is a nők vállát nyomja.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból