A Szeretlek Magyarország összefoglalója szerint az áprilisban még a Fideszre szavazók 17 százaléka most nem tud pártot választani. További 11 százalékuk a Mi Hazánkra, 10 százalékuk a Tiszára, 3 százalékuk pedig más pártra voksolna. Ezek az arányok az egykori Fidesz-táboron belüli mozgást mutatják, nem a teljes népesség pártpreferenciáját. A legfontosabb következtetés ezért nem az, hogy minden elvesztett fideszes szavazat automatikusan a kormányoldalt erősíti, hanem az, hogy a volt kormánypárt támogatói több különböző irányba indultak el.
A teljes népességben a Tisza 50, a Fidesz–KDNP 20 százalékon áll az Europion mérése szerint. Magyar Péter pártja júniushoz képest 2 százalékpontot veszített ebben a körben, de a pártválasztók között 61, a biztos szavazó pártválasztóknál 64 százalékos támogatottságot őrzött. A Fidesz ezzel szemben mindhárom csoportban gyengült: a teljes népességben és a pártválasztóknál 5-5, a biztos szavazók között 3 százalékponttal esett vissza. A különbség mögött tehát nem újabb látványos Tisza-erősödés, hanem elsősorban a Fidesz táborának további szétesése áll – amit a választási hajlandóság csökkenése is alátámaszt.
A Fidesz-szavazók egy része kivár, mások jobbról keresnek új pártot
A pártot választani nem tudók aránya június óta 14-ről 17 százalékra emelkedett, miközben a biztos részvételt ígérők aránya 73-ról 71 százalékra csökkent. Ez arra utalhat, hogy a kormányváltás utáni politikai átrendeződés nem minden korábbi fideszes számára jelentett azonnali pártváltást. Egy részük eltávolodott Orbán Viktor pártjától, de még nem köteleződött el más mellett. Ez a csoport a következő választási verseny egyik legfontosabb tartaléka lehet, mert visszaszerezheti a Fidesz, megszólíthatja a Tisza, vagy tartós távolmaradással egyik oldalt sem erősíti – a Mi Hazánk 11 százalékos részesedése viszont már most kijelöl egy másik útvonalat.
Toroczkai László pártja a Fideszt elhagyók körében hajszállal megelőzi a Tiszát, ami arra utal, hogy a kiábrándulás nem feltétlenül jelent ideológiai fordulatot. A Mi Hazánk azoknak kínálhat alternatívát, akik elégedetlenek Orbánékkal, de nem akarnak a Magyar Péter vezette kormányoldalhoz csatlakozni. A Tiszához átlépő 10 százalék ugyanakkor közvetlenül növeli a két nagy tábor közötti különbséget: minden ilyen váltás egyszerre gyengíti a Fideszt és erősíti annak legnagyobb riválisát. A következő hónapokban ezért az lesz döntő, hogy a bizonytalanok inkább ideológiai rokonság vagy kormányzati teljesítmény alapján választanak.
A Tisza stabilitása most fontosabb adat, mint a 2 százalékpontos visszaesés
Az áprilisi Tisza-szavazók 91 százaléka továbbra is Magyar Péter pártjára voksolna, vagyis a választási győzelem után nem indult el a kormánypárti tábor gyors lemorzsolódása. A lakosság 65 százaléka szerint jó irányba haladnak az ország dolgai, a Tisza korábbi szavazóinak körében ez az arány 95 százalék. A kormány eddigi teljesítményét a megkérdezettek fele jónak, 29 százaléka rossznak értékelte. Ezek pillanatfelvételek, nem garanciák a tartós támogatottságra, de magyarázzák, miért nem tudja a Fidesz pusztán a kormánykritikával gyorsan visszaszerezni elvesztett választóit – ehhez Orbán személyes megítélésén is változtatnia kellene.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter 55 százalékos támogatottsággal vezeti a politikusi népszerűségi listát, míg Forsthoffer Ágnes házelnök 50 százalékon áll. Kapitány Istvánt és Vitézy Dávidot 48-48, Orbán Anitát 46 százalék támogatja. Orbán Viktor 31 százalékos támogatottság mellett 57 százalékos elutasítottságot kapott, ami a mérés legmagasabb negatív értéke. A Contextus az IDEA Intézet korábbi felmérése alapján már bemutatta a Fidesz több évtizedes mélypontját; az Europion most ehhez ad új információt azzal, hogy az elvesztett választók útját is feltérképezi.
Az áprilisi Fidesz-szavazók 17 százaléka bizonytalan, 11 százalékuk a Mi Hazánkat, 10 százalékuk pedig a Tisza Pártot választaná az Europion felmérése szerint.
A kutatás múlt péntektől vasárnapig rögzített véleményeket, ezért az eredmények az akkori közhangulatot mutatják, és a kisebb csoportokra bontott adatok bizonytalansága nagyobb lehet az országos arányokénál. Politikai jelentőségük mégis világos: a Fidesz problémája már nem kizárólag az, hogy a Tisza jelentős előnyt szerzett, hanem az is, hogy saját korábbi táborának 40 százaléka nem választaná újra. Orbánék következő stratégiáját ezért az mutathatja meg, hogy a bizonytalanokat próbálják-e hazahívni, a Mi Hazánkkal kezdenek versenyt a jobboldalon, vagy a Tiszához átlépő kisebb, de politikailag kétszeresen értékes csoportot célozzák meg.