A kávézólánc alapítója a közösségi oldalán jelentette be, hogy az üzlettársa kiszállásával visszaszerezte a teljes tulajdonosi kontrollt a Cafe Frei felett. Az üzletember tájékoztatása szerint az átrendeződés lehetőséget ad arra, hogy a hálózat visszatérjen az eredeti koncepciójához, amelyet az elmúlt időszakban több céges átalakulás is nehezített. Az újjászületés első látható jeleként két új, olasz típusú eszpresszót vezettek be a kínálatba, amelyek árazása és piaci fogadtatása pontos képet ad a hazai kávéfogyasztók jelenlegi anyagi mozgásteréről.

A tulajdonosváltást értékelve az üzletember úgy fogalmazott, hogy „Végre tulajdonosváltás volt, sok minden történt a cégben, ami újra engedi, hogy a Cafe Frei-ben azok legyünk, akik voltunk” – írta meg a Szeretlek Magyarország. A hálózat alapfilozófiáját felidézve hangsúlyozta, hogy a céljuk változatlanul a nemzetközi minőség megtartása elérhető áron. Ezt az elképzelést így foglalta össze: „Örök mantrám, hogy annyiért kell ugyanolyan jó espressot adni, sőt, jobbat, mint amennyiért Olaszországban kapni.”

Frei Tamás szerint a kávé árának jelentős része az államhoz kerül

Az új termékek bevezetését Olaszországból kommentáló üzletember rámutatott a nemzetközi alapanyagárak és az energiaárak drasztikus emelkedésére. Számításai szerint az olaszok ma átlagosan 50 százalékkal fizetnek többet egy csésze kávéért, mint négy évvel ezelőtt, a fogyasztói árak pedig jellemzően 1,30 és 2,00 euró között mozognak. A hazai piaci környezetet elemzve azonban megjegyezte, hogy a magyarországi működés és árképzés különleges kihívások elé állítja a kereskedőket. A gazdasági feltételekre utalva megjegyezte: „A ‘szétvert’ Magyarországon ez persze nem egyszerű.”

A hálózatban most bevezetett két új olasz típusú kávé közül a dél-olasz karakterű Espresso Tradizionale 650 forintba, míg az észak-olasz keverékből készült Supremo 730 forintba kerül. Az árak kialakításánál a tulajdonos kiemelte a hazai adóteher mértékét is a vásárlók felé. Számításai szerint egy 650 vagy 730 forintos kávé eladásakor „majdnem 300 forint megy az önök pénzéből minden egyes csésze espresso esetében a magyar államkasszába.”

A vásárlók 70 százaléka az olcsóbb eszpresszót választja

A termékek fejlesztését két elismert szakemberre bízták: a fejlesztésben Marco Cremonese olasz kávészakértő és Körmendi Gábor pörkölőmester működött közre. A szakmai munka során a cég kitartott amellett, hogy nem kevernek olcsóbb robustát a keverékekbe, hanem kizárólag 100 százalékos arabica alapanyagot használnak. A két szakember által megalkotott eszpresszók piaci szereplése mindjárt egy belső fogadás tárgya is lett a tulajdonos és a pörkölőmester között.

A tulajdonos arra tippelt, hogy a magyar lakosságot érintő általános gazdasági nyomás miatt a vendégek túlnyomó többsége az alacsonyabb árfekvésű kávét keresi majd. Ezzel szemben Körmendi Gábor abban bízott, hogy a komplexebb ízvilágú Supremo nyeri el a tetszést, és a 80 forintos árkülönbség nem befolyásolja majd érdemben a döntést. Az első hét eladási statisztikái a tulajdonos feltételezését igazolták. „Nos, az első hét után az arány: 70% Tradizionale, 30% Supremo” – írta a bejegyzésben, hozzátéve, hogy a hálózat működését a továbbiakban is a valós fogyasztói igényekhez igazítják.